„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

április 30-án a nemzeti bizottság elnökévé választották, egyúttal megbízták a polgármesteri teendők ellátásával is. A nemzeti bizottság április 24-én választotta Székesfehérvár polgármesterévé, amelyet a törvényhatósági bizottság május 30-án vett tudomásul, illetőleg erősítette meg tisztségében. 1948 február végén egészségi állapotára, kimerültségére hivatkozva lemondott polgármesteri tisztségéről. 136 Új Fehérvár 1956. október 31. 1. évfolyam 5. szám 1. o., november 1. 1. o., 1956 plakátjai és röplapjai Bp., 1991- 390. o. 137 Új Fehérvár 1956. október 31. I. évfolyam 5. sz. 1. o., november 2. 3- o., FMB. B. 331/1957. sz. A kisgazdák az 1945-öt követő rövid koalíciós időszakban már a kommunista párt „fiókvállalatának", fiókpártjának tekintették a Nemzeti Parasztpártot. Kapcsolatuk helyi szinten ekkor romlott meg. 138 Új Fehérvár 1956. november 3. 2. o. 139 FMB. B. 215/1957. sz. 140 Új Fehérvár 1956. november 2. 1. o., Politikatörténeti Intézet 290. f. 29. ő. e. A Székesfehérvári Gazdakör a kisgazdák hagyományos bázisát jelentette Székesíehérvárott. Az egyesület 1912. május 10-én alakult, alapszabályát 1913- július 10-én hagyta jóvá a földművelésügyi miniszter. Az egyesület, amelynek tagsága 250-350 fő körül mozgott, jelentős szerepet töltött be a kisgazdapárt 1945. évi szervezésében. A gazdakör székhelye a Téli Gazdasági Iskola volt, a kör a Felsővároson és az Alsóvárosban is rendelkezett szervezettel. A két világháború között a törvényhatósági bizottságban is befolyással bírt az egyesület. Az egyesület egy befolyásos tagja, id. Szalczgruber József a városi törvényhatósági bizottság örökös tagja volt. 141 Új Fehérvár 1956. november 2. 3- o., FMÜ. BÜL 255/1957. sz. 142 FMÜ. BÜL. TÜK. 012/1957. sz., FMB. B. 2/1958. sz. A pártok alakulására vonatkozó jelenlegi kutatásaink szerint az FKGP: Adony, Bodajk, Csősz, Enying, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kisláng, Lovasberény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárosd, Seregélyes, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Tabajd, Tác, Vértesacsa, Vértesboglár, Zárnoly községekben jött létre. A Szociáldemokra Párt: Adony, Bodajk, Lovasberény, Nádasdladány, Enying, Ercsi, Polgárdi, Tác és Vértesacsa településeken alakult meg. A Nemzeti Parasztpárt: Enying, Mezőszentgyörgy, Tác, a Polgári Demokrata Párt pedig egy községben, Zámolyon szervezkedett. 143 Pedagógus Munkástanács alakult Bicskén is, a 7 tagú testület elnöke Karádi Imre László volt. Elvétve ugyan, de találkozhatunk egy-két községben is azzal, hogy az iskolák tanári kara munkástanácsot alakított: pl. Vértesacsán. Belügyminisztérium Történeti Irattára V-150 368.