„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A küldöttek 50%-át a parasztság, 20 %-át a munkásság, 5-5%-át a kisiparosok és az ipari szövetkezetek, 10-10%-át az ifjúság és az értelmiség delegálta, a bizottságot hamarosan az egyházak egy-egy képviselőjével is bővítették. Az arány számszerű megállapítása természetesen indulatokat kavart, az ülésen amennyire az megállapítható, jelentős ellentétek voltak a parasztság és a munkásság küldöttei között. Intézkedései is sokkal erőteljesebbek voltak, hiszen már október végén széles körben végrehajtották a személyi változásokat. Leváltották például a megyei bíróság, a megyei ügyészség vezetőjét, helyükre új vezetőket neveztek ki, megtiltották a bíróknak, hogy párttagok legyenek, a tanácsnál az osztályvezetők leváltására került sor. Szemere Gyula az ülést követően, más adatok szerint már az ülés alatt lemondott tisztéről. Új Fehérvár 1956. október 28. 1. o. Új Fehérvár 1956. október 28. 1. o. A nemzeti bizottság október 28-án tartott ún. teljes tanácsi ülésén valamennyi választott, delegált tag részt vehetett, az ülés levezető elnöke Fekete István volt. A nemzeti bizottság elégedetlen volt az intézőbizottságok munkájával, ennek részben az volt az oka, hogy az intézőbizottságok kivártak, programjuk október 28-29-én kristályosodott ki, majd tulajdonképpen csatlakozott a győri elképzelésekhez, így az önálló politizálás hiányát érezték a nemzeti bizottság tagjai. Ennek kialakulásához az is hozzájárult, hogy ekkorra a hangoshíradó sugározta a győri rádió adását. Az ott elhangzott követelések és a kialakuló politikai program hatása Székesfehérváron is érezhető volt. E napilap a Székesfehérvári Egyházmegye lapja volt. A Székesfehérvári Napló elődje az 1925-ben indult Fejérmegyei Hírlap volt. A hírlap a Napló alapításával egy időben szűnt meg. Székesfehérváron 1945. november 4-én a szavazatok csupán 1,6%-át nyerték el és Fejér megyében is csupán alig jutott 2% fölé, a párt egyedül a Móri járásban rendelkezett nagyobb népszerűséggel és viszonylagosnak mondható, de jelentősebbnek tekinthető befolyással, itt 4,5%-ot értek el. 1947-ben a Polgári Demokrata Párt népszerűsége ellenlábasa, a Magyar Radikális Párt megjelenésével tovább csökkent. (A Magyar Radikális Párt 1945-ben nem állított választókerületi listát.) Székesfehérváron az újonnan jelentkező radikális párt nagyobb népszerűségnek örvendett, közel a szavazatok kétszeresét szerezte meg, Fejér megye településein azonban a polgári demokraták szavazatvesztése nem volt ekkora mértékű. Dosztál Béla (született Komáromban 1923- április 11-én) Közgazdaság Tudomány Egyetemet végzett, 1948-ban a szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény következtében 1948 szeptemberében költözött Magyarországra, és Székesfehérváron telepedett le. Az 1950-es évek elején politikai magatartása miatt 1950. május 8-án Kistarcsára, majd Recskre internálták, ahonnan 1953- április 11-én szabadult. Szabadulását követően a Méh-nél,