„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

Fejér Megyei Néplap 1956. október 26. 2. o., Új Fehérvár 1956. november 2. 4. o., SZVL. Kotosz Balázs kézirata., FMB. B. 660/1957. sz. Egyes becslések a sebesültek számát 20-30 főre teszik. 1 Fejér Megyei Néplap 1956. október 26. 2. o., Új Fehérvár 1956. október 27. 1. o. A temetési segélyt egy esetben november hónapban folyósította a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az áldozatok temetésén az üzemek is képviseltették magukat. I FMB. B. 331/1957. A csütörtöki különkiadás betiltása ellen a Néplap szerkesztőségének kommunista tagjai rendkívüli taggyűlésen tiltakoztak „Valótlanságot írni, lapunkban valótlanságot megjelentetni összeférhetetlen kommunista és újságírói becsületünkkel". Az MDP megyei párt végrehajtó bizottság vezetői ragaszkodtak azonban annak az állításnak a közléséhez, hogy a „tömegben lévő provokátorok kezdték a szerda esti lövöldözést". A fenti közlés ellenére a lap terjesztését betiltották. Új Fehérvár 1956. október 27. 1. o. 1 FMÜ. BÜL. 49/1957. sz. 1 FMB. B. 660/1957. sz. 1 1956 plakátjai és röplapjai Bp., 1991- 378. 0., István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Szikra Mihály október 25-i felhívása. Bujdosó Imre november 9-én a megyei tanács MSZMP pártalapszervezetet létrehozó értekezletén cáfolta, hogy tudott volna röplapról, állítása szerint Sebes Imre utasítására „került neve az Ő tudta és akarata nélkül" a röplapra. Fejér Megyei Hírlap 1956. november 13- 3- 0. A „megbízható tisztek" november 3-a éjszakáján hatástalanították a felállított lövegeket. ' Csizmadia Aladár-Varga Endréné: Részletek a Székesfehérvári Munkásőrség történetéből. 1 Fáncsi János személyes közlése, a röplapot is 0 őrizte meg. Készei István 1935. július 5-én született Székesfehérváron. (Meghalt Párizsban 1984. január 26-án.) 1955-1956-ban az ELTE magyar-latin szakán tanult. A forradalmat követően emigrált, majd 1957-ben Belgiumban telepedett le. 1962-től Franciaországban élt, nyomdászként és tisztviselőként dolgozott. Versei többek között az Új Látóhatárban jelentek meg. Átkelés címmel verseskötetét a Vörösmarty Társaság jelentette meg 1990-ben. 1 FMÜ. BÜL. 49/1957. sz. A gyári őrség november 2-án fegyveresen visszatért államvédelmisek letartóztatásában is részt vett. Az esetről telefonon kaptak értesítést, tekintettel arra, hogy a Marx tér. 5. számú épület lakástulajdonosa a Vadásztölténygyár dolgozója volt. A gyári őrséggel egy időben a Helyőrségi Forradalmi Tanács is tudomást szerzett az államvédelmisek ott tartózkodásáról. Herczeg főhadnagy utasítására Vízvári Ferenc nemzetőr egy csoporttal a rendőrségre ment. Itt Firnicz rendőrszázados utasítást adott a letartóztatásra, egyúttal annak foganatosítására Kovács Mihály rendőrt utasította. A