„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A forradalmi cselekmények elkövetésének vádjával 239 székesfehérvári lakost állítottak bíróság elé, 88 főt internáltak, 127-en kerültek preventív őrizetbe és 129 főt helyeztek rendőri felügyelet alá — egy 1959-ből származó kimutatás szerint. A Fejér Megyei Bíróság peranyagai közül mintegy 30 maradt fenn. E perek többségét 1957 márciusában és áprilisában tárgyalták. A Székesfehérvári Járásbíróság által hozott ítéletekre csupán részleges adatokkal rendelkezünk. Ezen túlmenően számos székesfehérvári lakost más bírósági fórumokon állítottak elő. Székesfehérváron elkövetett cselekményeket tárgyalt a Budapesti Katonai Bíróság is. Tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári Megyei Bíróság mellett nem hoztak létre népbírósági tanácsot, így a Pest Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélkezett a legnagyobb szabású és egyúttal legtöbb vádlottat elítélő perben is. E politikai per vádlottai döntő részben a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság Intézőbizottságainak tagjaiból és a Székesfehérvári Központi Munkástanács tagjaiból kerültek ki. A forradalom és az azt követő rövid időszakban a két legnagyobb befolyással rendelkező szerv tagjai közül 17 személyt állítottak a népbíróság elé. Az ügy kreálása a Fejér Megyei Ügyészség 1957. január 25-i tájékoztatójában megállapított kitételt volt hivatott cáfolni: ti. „Sok zavart okozott az a körülmény, hogy az ellenforradalom a megyében kevés terrorista cselekményt követett el. így sokan úgy ítélik meg, hogy e megyében nem volt ellenforradalom." Vagyis más szóval ellenforradalmárok nélkül ellenforradalom sem lehetett. A monstre perként emlegetett népbírósági eljárás ezt a valóban elterjedt általános nézetet kívánta cáfolni, politikai ügynek és kérdésnek ítélte meg a cáfolatot. Az ellenforradalom bizonyítására a két megyei szintű szerv résztvevőit szemelték ki. A megtorlás kezdeti stádiumában külön-külön indítottak eljárást ellenük, majd mivel ezek részben eredménytelennek bizonyultak, akkor került sor a két ügy összevonására. A bírósági eljárás 1957 novemberétől 1958. július 10-ig tartott, ekkor hirdették ki az ítéletet a Fejér Megyei Tanács tanácstermében — a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság Megyei Intézőbizottságának egy348 kori üléshelyén.