„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

A tanács állandó bizottságait 1950. december 8-án szervezték meg, pénzügyi; terv- statisztikai- munkaerő-gazdálkodási; mezőgazdasági; kereskedelmi és közellátási; ipari; építési és közlekedési; közegészségügyi és népjóléti; oktatási valamint népművelési állandó bizottságokat alakítottak.

15 1951 tavaszán a korábban történt osztályátszervezések következtében az állandó bizottságok számát is növelték. A kereskedelmi és közellátási bizottságot szétválasztották kereskedelmi, valamint begyűjtési bizottságokra.

16 Az egészségügyi és népjóléti bizottságnál is hasonlóan jártak el. Különkülön megszervezték az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottságot. 7 Az állandó bizottságokat kezdeményezési szerepük mellett a fontosabb ügyek előkészítésére, mint a tanács segítő szervét hozták létre. A 9 tagú bizottságok a tanácsnak tartoztak felelősséggel, a végrehajtó bizottságnak nem voltak alárendelve. A tanácsi struktúra és változásai Az előző évben kialakított közigazgatási szervezet 1951-ben jelentősen módosult. Az átalakítás részben a létszámváltozás következménye volt, másrészt az év folyamán a városi irányítás alá kerülő vállalatok felügyelete indokolta. Elsőként a pénzügyi osztályon történt változás, itt vállalati előadói állást szerveztek, amelynek feladatköre a tanács alá 18 tartozó vállalatok pénzgazdálkodásának irányítása és ellenőrzése volt. A további strukturális változás is e területen történt: a végrehajtó bizottság a kommunális csoport felállítására vonatkozó elképzelést terjesztett be. A kommunális osztályt 1952. augusztus 10-én hozták létre. Feladatköréhez tartoztak a lakásgazdálkodási ügyek (beleértve az ingatlankezelő és ingatlanközvetítő vállalatokat) a szolgáltató vállalatok irányítása (kéményseprő, temetkezési, köztisztasági vállalatok, és a gázgyár), továbbá a városrendezéssel és a várostervezéssel kapcsolatos kérdések, amelyek korábban az igazgatási osztályhoz tartoztak, a fürdők és strandok, (a gyógyfürdő kivételével), valamint az ivóvíz és csatornázási feladatok. Felügyelete alá összesen 7 vállalat tartozott.

19