„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

helyezett." A megyei ügyész fellebbezési óvást nyújtott be a megyei bírósági végzés ellen, és a legfőbb ügyészt is tájékoztatta: „a rendőrség—ügyészség és a bíróság között folyó ... elvi harcról és jogvitáról". A Legfelsőbb Bíróság 1957. február 23-án zárt ülésen hozott végzésében megváltoztatta a megyei bíróság végzését. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis azt kifogásolta, hogy az ügyben csupán a másodlagos szereppel rendelkező Pölöskei Károly és Kovács Ferenc ellen indítottak eljárást. „Az iratokból nem tűnik ki, hogy az elsődlegesen felelős személyeket büntetőeljárás alá vonták-e? Mivel erre még utalás sincs az iratokban, valószínűleg nem"— állapította meg a legfelsőbb bírósági - 335 vegzes. Ezekből következőleg elrendelte a nyomozás kiegészítését és az ügyet visszaküldte a megyei ügyészségnek. Az előzetes letartóztatást az ügy kivizsgálásáig fenntartották. Az iratokat a Legfelsőbb Bíróság április 26án küldte vissza a megyei ügyészségnek. A Fejér Megyei Ügyészség ezt megelőzően március 4-én megküldte a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányságnak a Legfelsőbb Bíróság végzését. Az ügyben nyomozó személyt — alkalmatlansága folytán — másfél hónapi munka után áthelyezték a karhatalomhoz, később eltávolították a Belügyminisztérium kötelékéből is. Ezzel a nyomozás leállt, április hónapban a preventív őrizetbevettekkel foglalkozott a rendőrség. Az ügyészség sürgetése folytán a megyei operatív bizottság elé került a nyomozás újraindításának kérdése. Az operatív bizottság határozata szerint 1957 augusztusában folytatták, Ületőleg kezdték újra az ügy felderítését. 1957 nyarán több központi munkástanácsi tagot tartóztattak le, így Városi József, Németh Ferenc, Fleck Ernő került letartóztatásba. Nevezettekkel szemben már április hónapban is közbiztonsági őrizetbe vételt rendeltek el. Az ellenük indított büntetőeljárást később a népbíróság folytatta le, forradalmi cselekményeik, így a nemzeti bizottság tagjainak perével összevontan jelentek meg.

336 A megtorlás része volt a forradalom tevőleges támogatásán túl az eseményekkel kapcsolatos szimpátia és ennek akár magánbeszélgetések-