„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

veresen emberek életére törtek. " Székesfehérváron a forradalom alatt fegyveres atrocitás, támadás, leszámolás a forradalmi erők részéről nem volt. Az októberi és a november eleji napok megítélésén túl, a végrehajtó bizottság ülésén — a megyei tanács képviseletében megjelent Apai Pál — az 1950-es években elbocsátott alkalmazottak ügyének vizsgálatakor, a november 4-ét követő napokat minősítette ellenforradalomnak: „a sérelmes elbánásban részesült dolgozók rehabilitálását lehet folytatni feltéve, ha a mostani ellenforradalmi időben helytelen magatartást nem tanúsítottak" — mondotta.

318 A végrehajtó bizottság egy tagja — Senkár István — a városház épületére Kossuth-címer kihelyezését javasolta. Az 1949-es államcímer, amely a történelmi hagyományokat nem követve az ország szocialista jellegét hangsúlyozta, nem élte túl a forradalmat. A kormányzat egy rövidebb időszakra a Kossuth-címert - a forradalom egyik jelképét - élesztette fel, majd hamarosan 1957. május 23-án új államcímert vezetett be.

319 A legnagyobb figyelmet a lakáskérdés megoldására fordították, több épület, így iroda és párt; valamint a szakszervezeti székházak lakássá történő alakításáról tárgyaltak. Mint említettük, a város egyik legsúlyosabb problémája — már a forradalmat megelőző években, de tulajdonképpen a II. világháború pusztításai következében, a lakáshiány volt. A forradalom alatt is felmerültek ezek a kérdések, de megoldás ekkor nem születhetett. Az elhagyottá vált lakásokat néhány óra alatt elfoglalták, a városi hatóság több esetben megkísérelte a megüresedett lakások önkényes elfoglalását megakadályozni, de az nem sikerült, a karhatalom pedig nem avatkozott be. A végrehajtó bizottság következő — rendkívüli — ülésére november 16-án került sor. Az ülésen a személyi kérdésekben hoztak döntéseket. Az ülésen a városi tanács munkástanácsának elnöke, Juhász Jenő is részt vett. A személyi változások a végrehajtó bizottság vezető tisztségeit is érintették. Lemondott Bebessi Imre a végrehajtó bizottság titkára. Lemondásának pontos okait sejtjük, bár elsődlegesen a neve alatt történt lakáslefoglalásokat helytelenítette. A honvédség, az Államvédelmi Hatóság és a szovjet csapatok részére több épületet kellett a városban kiüríteni, az intézkedé-