„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

án hozták létre a karhatalmista egységet. A városban állomásozó karhatalmisták legnagyobb részét a repülős tisztek alkották. (November közepén 40 fő jelentkezett karhatalmi szolgálatra.) Az alakulatnál szolgálatot teljesítő 133 főből 93-an léptek be 1956 december végére a forradalmi honvéd karhatalomba. A karhatalmisták másik jelentős központja a megyei és a járási kiegészítő parancsnokság volt, november 22-én 15 honvédtiszt teljesített szolgálatot a karhatalmi században. A rendőrséget is karhatalmistákkal erősítették meg, december 4-én a megyei kiegészítő parancsnokság 5-6 tartalékos tisztet küldött a járási rendőrkapitányságra.

306 A nagyobb városokban, megyeszékhelyeken — így Székesfehérváron is — külön ún. „R" századot szerveztek, amely rendőrökből és honvéd karhatalmistákból állt. A Fejér megyei karhatalmi zászlóalj létszáma 1956. december l-jén 172 fő volt, a létszám a következő év januárjában is azonos volt, 1957. március 31-én azonban már 244 fő teljesített szolgálatot. Más adatok szerint a megyei karhatalmista egységek létszáma ennél lényegesen több, 298 fő volt. A sztálinvárosi egység további 163 főből állt. A karhatalom Fejér megyei zászlóalja 1957 májusában a néphadsereg és a rendőrség újjászervezésével egy időben szüntette be tevékenységét.

3 7 A megyei karhatalom nem vett részt a tatabányai, a salgótarjáni és a miskolci esetekhez hasonlóan tüntetések — véráldozattal járó — fegyverrel történő szétoszlatásában. Tevékenységük főként a fegyverek összegyűjtése, járőrszolgálatok biztosítása, a letartóztatások foganatosítása, stb. volt. Fegyverhasználatra Székesfehérvárott is sor került: a december 7-i nőtüntetés alkalmával riasztólövésekkel oszlatták fel a tüntetést.

308 A forradalom napjaiban alakult gyári őrségek rendszabályozása már 1956. december 11-én megkezdődött azzal az indokkal, hogy azokba „bűnözőés ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaikkal ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekszenek rávenni." A törvényerejű rendelet értelmében december 12-ére a gyári, üzemi őrségeket