„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A 48 órás sztrájk megtartását követően — november 23-24. — Székesfehérváron is betiltották a központi munkástanács működését. Borsai Gyulát, mint a sztrájk egyik szervezőjét a szovjet katonai parancsnokságra is behívatták. A munkástanács november 25-26-i ülésén befolyásuk megőrzése és az üzemi dolgozók hiteles tájékoztatása érdekében lapalapításról döntöttek. A Fejér Megyei Hírlap nem biztosított lehetőséget az üzemek, vállalatok munkástanácsainak, a közvélemény tájékoztatására, ezért vetődött fel önálló munkástanácsi lap létrehozása. A munkástanácsi sajtóra azért is szükség volt, mert a munkástanácsokkal szemben a kormány a szakszervezetek befolyását erősítette. A szabad szakszervezetek elsősorban jelentős bérkövetelésekkel próbáltak népszerűségre, befolyásra szert tenni. A munkástanácsok a „szabad szakszervezetekkel" szemben az általuk támogatott, demokratikusan választott üzemi bizottságban látták azt a hiteles érdekképviseleti és munkás önigazgatási szervet, amelyek „személyi összetételükben" is garanciát jelentett a forradalmi célkitűzések továbbvitelét illetően. A lap alapítását a tagokon kívül jelen lévő üzemi munkástanácsi küldöttek is támogatták, egyúttal kidolgozták a lap létrehozására és támogatására vonatkozó gazdasági elképzeléseket is. E szerint az üzemek biztosították volna a lap működésének anyagi fedezetét. A lapalapítást a Nagybudapesti Központi Munkástanács is szorgalmazta, felhívta a kerületi, megyei munkástanácsok figyelmét a folyamatos tájékoztatás fontosságára. Novemberben további két-három esetben tartottak ülést az Építőipari Vállalat Ady Endre utcai székházában. A testület november 29. vagy 30-án — pontos adat nem ismert — tartotta meg utolsó legális ülését. Ezen az ülésen azonban kidolgozták a további működés lehetőségeit is, a bizottság esetenkénti üléseit másmás üzemben tartotta, hogy a rendőrségi megfigyelést elkerüljék. A következő ülésre december 3-án — más adatok szerint december 4-én 17 órakor — a Megyevill. Vállalat Piac téri irodahelyiségében került sor. Az ülés legfőbb napirendi pontja a munkástanács tagjainak letartóztatása elleni tütakozás megszervezése volt. Krajcz Rezső, Magyar László, Pál Tibor és Szabó Imre Ferenc letartóztatása miatti tiltakozá-