„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom fegyveres szervezetei, az intervenció

mi és karhatalmi egységekkel. Egységei jelentős vérveszteséget szenvedtek. A harci cselekményekben október 28-áig vettek részt, majd csatlakoztak a november 4-ei intervencióhoz. A november 4-én hajnalban 4 órakor megindult orosz támadás felkészületlenül érte Székesfehérvárt. A város elleni intervencióban a 38. hadsereg egységei vettek részt. Az egységek Dunaföldvárnál keltek át a Dunán és innen érkeztek Fejér megyébe. Fő vonulási irányuk a Dunaföldvár—Mezőfalva—Székesfehérvár közötti közút volt. Mezőfalván november l-jén éjjel és november 2-a hajnalán mintegy 200 harckocsi vonult Székesfehérvár felé. Alakulatok kisebb számban Sárbogárd felől is érkeztek. A város körüli páncéloselhárító rendszer ekkorra még nem épült ki teljesen. Az október végén elhatározott és ekkor részleges kiépítésre kerülő páncéloselhárító védelem a város számos pontján rendelkezett felállított lövegekkel. A lövegeket azonban november 3-án éjjel hatástalanította az ekkor végrehajtott műszaki ellenőrzés során, — az ütőszeg és a zárszeg kivételével tette harcra alkalmatlanná — feltehetőleg egy beavatott, az orosz csapatokkal tartó katonai csoport. A sóstói repülőtéren az alakulat tisztjei tették használhatatlanná a lövegeket.

269 Az orosz páncélosok elsődlegesen a fontosabb középületeket lőtték. Ennek során a városházát és a megyeházát, — a nemzeti bizottság intézőbizottságainak székhelyeit — a tiszti klubot, — a Székesfehérvári Helyőrségi Forradalmi Tanács székházát — a posta épületét, a mellette lévő ún. pénzügyi palotát, a vasútállomás épületét, a Zichy-ligeti hadtestparancsnokságot és a laktanyákat támadták, de megsérült a bevonulás során a ferences templom is. Támadás érte a Vadásztölténygyárat is. A gyárépület előtt állomásozó R-40-es katonai híradóskocsit a bevonuló szovjet egység tűz alá vette, ennek során két katona vesztette életét. A gépjárműből menekülő Nagy Rudolf tizedest akkor lőtték le, amikor az feltartott kézzel a gyalogsági tűz alatt tartott gépkocsiból kiugrott. Társát, Jaki Istvánt — aki súlyos sebesülést szenvedett - a kocsit ellenőrző orosz katona lőtte le. A harmadik itt szolgálatot teljesítő Szabó István honvéd halottnak tettette