„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom fegyveres szervezetei, az intervenció

gú elnökséget választott, amelynek tagjai Horváth Endre (bányász, Tatabánya), Kemendi Béla ezredes, a székesfehérvári hadtest parancsnoka és Szigethy Attila (Győr) voltak.

240 A nemzeti tanács október 3Tén hozta létre a Dunántúli Forradalmi Katonai Tanácsot. A Dunántúl katonai alakulatai legfontosabb irányító testületének vezetőjévé Kemendi Béla ezredest választották. A Dunántúli Forradalmi Katonai Tanács azonnal felvette a többi régió katonai tanácsaival a kapcsolatot, így a Duna-Tisza-közi Forradalmi Katonai Tanáccsal és a Tiszántúli Forradalmi Katonai Tanáccsal is. Kemendi a Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésén is részt vett, majd Szigethy Attila kérésére az ülés után Budapestre utazott, hogy a hadügyminiszterrel tárgyaljon.

241 Kemendi november 2-án tájékoztatta a hadtest törzsét a Győrben történtekről, ekkor intézkedett a szovjet csapatok felderítéséről is. Budapestre távozott, de a honvédelmi miniszter a dunántúli parancsnokság megalakításával nem értett egyet. A megbeszéléseket november 2-án a Kilián laktanyában folytatták volna, de Kádár Jánosnak a közéletből 242 való eltűnése miatt ez a találkozó nem jött létre. A Lövészhadtest Parancsnokság Forradalmi Katonai Tanácsának tevékenységét jelentősebb bírálatok Székesfehérváron nem érték- Munkájukat csupán az Igazság napilap november l-jén megjelent számában érték kifogások, Mikes József személyén túlmenően Kemendi Bélát is kritika érte. A katonai tanács nyilatkozatban tiltakozott a Kemendi Béla ezredest és Mikes Józsefet ért vádak ellen. Az alaptalan vádakat később helyesbítették.

243 A november 2-i események következményeként az Egyesült Munkástanácshoz hasonlóan a katonai tanács is felhívást tett közzé. A közlemény felhívta a város és a megye polgárait, hogy tartózkodjanak a törvénytelen cselekmények elkövetésétől, a lakáselfoglalásoktól, az elhagyott javak birtokbavételétől és a letartóztatottak családtagjainak megfélemlítésétől.

244 A testület működéséről kevés adattal rendelkezünk. A tanács működése nehezen választható el a Helyőrségi Forradalmi Tanács működésé-