„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

polgári politikai erőket tömörítő győztes kisgazdapárt a helyhatósági választások országos kiírására törekedett ugyan, de — a fent említett választások eredménye, a Kisgazdák abszolút többsége — a többi párt a választások elodázásában volt érdekelt. Székesfehérváron a helyhatósági választások megtartását Vócsa Ferenc kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő több ízben sürgette, 1946. júniusában a következőket mondotta: „ Vidéken a magyar falvakban kell leraknunk a jő közélet alapjait... jelszavakkal nem lehet országot építeni, ígéretekből nem lesz demokrácia..."} A kisgazdapárti politikai akaratot azonban a munkáspártok elgáncsolták, így az alsó- és középszintű közigazgatás vezető testületeinek tagjait továbbra is paritásos rendszer alapján delegálták. Ennek eredményeként a polgári erőket tömörítő kisgazdapárt alulmaradt a baloldali pártokkal szemben. A kisgazdapártnak az arányosítást célzó törekvései — választásokon lemért politikai befolyás döntsön a képviselő-testületek összetételéről — nem jártak sikerrel. A Baloldali Blokk pártjai megakadályozták a „polgári demokrácia" szabályain szerveződő önkormányzatok kialakulását. Ily módon az 1945 előtt gyakorolt törvényhatósági és községi választási rendszer 1950-ig fennmaradt, s a tanácsrendszerrel módosult. Az új társadalmi rendszer centralizáltsága folytán szúk mozgástér jutott a helyi tanácsoknak. A szovjet mintára épülő tanácsrendszerben a legfőbb elem — az önkormányzat — hiányzott. Székesfehérvárt konzervatív, klerikális politikai beállítottságúnak tekintették. Ennek egyik oka az volt, hogy a kommunista párt nem jutott érdemleges befolyáshoz az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon, de az 1947. évi országgyűlési választásokon sem. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a kommunista párt agresszív agitációja, helyenként brutális fellépése ellenére csekély szavazatot tudott szerezni. A kisgazdák abszolút többségével (56,2%) csupán a Szociáldemokrata Párt tudott lépést tartani, a szavazatok 30,3%-át szerezték meg. A kommunista párt jelentéktelen szavazóbázissal rendelkezett, a 7%-ot sem érte el.

2