„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

közzé „A Független Kisgazda Párt bontogatja szárnyait" címmel. A felhívás sürgette a helyi, községi szervezetek megalakítását, a vezetőségek megválasztását, egyúttal a községi nemzeti bizottsági munkában, különösen a „gazdatársadalmat érintő legfontosabb" kérdésekben és intézkedésekben történő részvételt. A kisgazdák újjászerveződése a párt egykori vezérkarának hazatérésével gyorsult fel. Október 31-én érkeztek meg a váci börtönben politikai tevékenységük miatt raboskodó volt vezetőik. Vócsát 1955 júliusában, közvetlenül a genfi konferencia előtt tartóztatták le és ítélték el 12 évi börtönbüntetésre. A fővárosi bíróság ítéletével véget ért pernek további 6 vádlottja közül Szabó György és felesége volt székesfehérvári illetőségű. Vócsa Ferencet a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésre való szövetkezés bűntettében, valamint hazaárulás bűntettének kísérletében „találták bűnösnek". Szabó Györgyöt mint „bűnsegédet" 6 évre, feleségét 2 évi börtönbüntetésre ítélték, teljes vagyonelkobzás terhe mellett. Az államrend megdöntésére irányuló cselekmény megállapításának oka az volt, hogy a genfi konferencia előtt az ott résztvevő államfőkhöz felhívást intéztek, amely többek között az orosz csapatok kivonását, Magyarország függetlenségének biztosítását, egyúttal ezek szavatolását követelte a résztvevő hatalmaktól. A koalíciós időben működő pártvezetés többi tagját szintén a genfi konferenciához kapcsolódóan 1956 februárjában tartóztatták le. A vizsgálat során a perelőkészítéssel a Legfelsőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya is foglalkozott. — A forradalmat megelőző hónapok Székesfehérváron két koncepciós pert eredményeztek, az egyikben a háború előtti közigazgatási képviselőket célozták meg, míg a másikban a koalíciós időszak kisgazdapárti politikusai kaptak szerepet. — A Szatmárijózsef és társai néven ismert perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezekedés, illetőleg gyűlöletre izgatás bűntettében az elsőfokú bíróság 1956. április 28-án hirdetett ítéletet. Szatmári Józsefet 7 év, Szalczgruber Józsefet 5 év, Bucsi Jánost és Csurgai Horváth Józsefet 3 és fél-3 és fél év, Fister Istvánt 2 év börtönbüntettéssel sújtották, amelyet a Legfelsőbb Bíróság később 1956-os