„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

első napirendi pontja a vezetőség megválasztása volt. Elnököt, elnökhe­lyettest, titkárt és titkárhelyettest, valamint pénztárost a tagok maguk közül választottak. A bizottság első intézkedése a nemzetőrség megszer­vezése volt, a nemzetőrséget a rendőrséggel együtt éjjel-nappal járőrte­vékenységre utasították. Élelmiszergyűjtést rendeztek a főváros közel­látásának biztosítására, a délutáni órákban 4 teherautó vöröskeresztes zászlókkal, mintegy 120 mázsa élelmiszert szállított. A bizottság harma­dik számú intézkedése a község utcaelnevezéseinek megváltoztatása volt, a Rákosi Mátyás utca elnevezése Hunyadi János, a Sztálin utca Fehérvári út lett, a Vöröshadsereg utca a Vörösmarty utca nevet kapta. Az utcaelnevezések felülvizsgálatával együtt visszaállították a község 1950 előtti nevét is, a bizottság választó népgyűlés határozatának meg­felelően a Hercegfalvára változtatták. A további pontban a község köz­ellátásáról határoztak, a községi pékség üzembeállításáról és a közszük­ségleti cikkek biztosításáról esett szó. A nemzeti bizottság, vagy nem­zeti tanács — hiszen mindkét elnevezést használták - a községi tanács 112 teljes hatáskörét magához vonta. A nemzeti tanács november 3-án tartott ülésén a községet érintő kérdéseken felül a közellátás és az egyéb hatósági feladatok szerepeltek a leghangsúlyosabban. Hercegfalva és környéke húsellátásának érdekében a földműves szövetkezeten belül községi húsfeldolgozót alapítottak, a községből továbbra is szállítottak élelmiszereket Budapestre, aznap 340 kg babot, 360 kg burgonyát, 3 sertést, 7 borjút, 8 kanna tejszínt, 28 kanna tejet és zöldségeket. Az állami gazdaság ügyeibe a nemzeti bizottság nem avatkozott be, a gaz­dasági vezetők további működése ellen nem emelt kifogást. A község több lakóját szociális helyzetük következményeként lisztjuttatásban ré­szesítették, a termelőszövetkezeti kérdések mellett a földműves szövet­kezet őrzése, lakásügyek, a vendéglő bérbeadása és iparügy szerepelt a testület napirendjén. A nemzeti bizottság november 5-ét követően né­hány napig működött. A testület november elején már Kossuth címeres körbélyegzős pecsétnyomót használt, amelynek körirata „Hercegfalva" volt. A községi nemzeti bizottságok általában nem rendelkeztek bélyeg­zővel. 113

Next

/
Thumbnails
Contents