„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

Székesfehérvári Nemzeti Bizottság példájára a községekben is nemzeti bizottságok, illetve forradalmi bizottságok alakultak. Néhol a község vezető szervének megalakítása november elejére maradt. (Például Csókakőn november 2-án alakult meg a nemzeti bizottság.) A fentieken kívül a népi tanács, népi bizottság és forradalmi tanács elnevezésekkel is találkozhatunk. E forradalmi testületek létrehozásában a városi, majd megyei és a járási nemzeti bizottságok felhívásai, illetve ezek tagjai vittek kezdeményező szerepet. A nemzeti bizottságok a forradalom helyi államigazgatási szervei voltak. A Székesfehérvári járás esetében a községi nemzeti bizottságok alakulását a Székesfehérvári Járási Ideiglenes Nemzeti Bizottság felhívása is sürgette. A forradalom első időszakában feladatkörükre és intézkedési jogkörükre az említett ideiglenes nemzeti bizottság október 30-i felhívása mutat rá.

108 A településeken — az 1945-ben alakult községi nemzeti bizottságok mintájára — a néphatalmat ezek az ideiglenes testületek vették át. A községi nemzeti bizottságot a település lakossága választotta meg. Ez alkalomból a községben népgyűlést tartottak. A népgyűlés tartását a hangoshíradón keresztül hozták a lakosság tudomására, ennek hiányában kidobolták. A testületben a későbbiek során természetesen képviseletet nyertek az újjászerveződő polgári pártok is. A bizottságok hatásköre a politikai és gazdasági kérdésekre egyaránt kiterjedt. A községek döntő többségében a tanácsok tevékenysége szünetelt, ennek eredményeként a tanácsi jogkörök gyakorlása e testületek kezébe ment át. Az ideiglenes nemzeti bizottságok munkájában részt vettek külső szakemberek is. Tevékenységük a foglalkoztatási viszonyokból fakadóan jelentős részben a mezőgazdasági kérdéseket érintette.

109 A falvak lakóinak követeléseit teljesítették, amely az országos követeléseken túlmenően az alábbiakban összegezhető: a beszolgáltatás eltörlése, a súlyos adóterhek megszüntetése, a kolhozrendszer megszüntetése és e helyett az önkéntesség alapján létrehozott szövetkezeti mozgalom kialakítása, a kisparaszti magántulajdon tiszteletben tartása, a kuláklisták felülvizsgálata, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók „gazdasági egyenjogúsága", valamint a terménybegyűjtésben