„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

Járási nemzeti bizottságok és forradalmi munkástanácsok Adonyban a járási tanács munkástanácsa október 28-án alakult meg, a forradalmi tanács néhány személyt eltávolított az apparátusból. A testület elnökévé Varga Jánost, a járási tanács elnökét választották. A forradalmi testület első intézkedései között megszüntette kapcsolatát a járási pártbizottsággal. A munkástanács mintegy 25-30 főből állt. Intézkedéseik közé tartozott a járási rendőrkapitányság vezetőjének leváltása is. A testület tagjait október 30-án Ercsi község néhány küldöttének beválasztásával kiegészítették. Egyes adatok szerint a község egyik képviselője, dr. Sipos Géza egyúttal a járási forradalmi tanács elnökhelyettese lett.

97 Bicske község részben járási központ szerepe, de még inkább fekvése következtében sajátos szerepet töltött be a forradalom napjaiban Fejér megyében. A községre Budapest közelsége — Budapesten mintegy 1500-2000 bicskei dolgozott — mellett meghatározó módon hatott a Komárom megyei bányavárosok közül Oroszlány és Tatabánya, valamint a győri rádió révén a Győri Nemzeti Tanács is. A községben a rosszul fogható Vörösmarty rádió helyett a hangoshíradó a győri rádió adását sugározta. A forradalom eseménysorozata október 24-én a budapesti diákok hatására a fiatalok tüntetésével kezdődött. (Október 22-én este 4 pedagógus Budapestre utazott, a rendőrséget már ekkor készültségi szolgálatba helyezték.) A fiatalok a tatabányai börtön foglyainak kiszabadításában is részt vettek. A községi eseményekben jelentős fordulópont volt az elítélt tatabányai rabok kiszabadítása és azok Bicskére érkezése. Október 26-án a kiszabadult elítéltek megtámadták a bicskei járási rendőrkapitányságot, akciójuk ekkor nem hozott eredményt, de az október 27-én hajnalban végrehajtott támadás során sikerrel fegyverezték le a szolgálatot teljesítő rendőröket. A rendőrség személyzete szétszéledt, a falu közbiztonságát a hamarosan szerveződő nemzetőrség biztosította. E napon alakult meg a község nemzeti bizottsága is. A bizottság elnöke Vértes Vilmos, alelnöke a testület egyik szervezője, Kutrich József volt. A bizottságban tagságot kapott a községi párttitkár