„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

mint például Alapon, szinte valamennyi iratot eltüzeltek, másutt: Sárbogárdon, Sárszentmiklóson és Szabadegyházán a begyűjtési iratokat égették el, Sárszentágotán az anyakönyvi és a lakónyilvántartókönyvek kivételével valamennyi iratot megsemmisítették. Tudomást szereztek az egyéb rendbontásokról, mint például a Sárbogárdon történt lövöldözésről, amely a pártbizottság egyik titkára és a honvédség között zajlott le, ennek során egyébként három személy sebesült meg. Figyelemmel kísérték a tsz-ek felbomlását is. Fejér megyében a kolhozosítás eredményeként 188 termelőszövetkezetet hoztak létre. 1956 októberétől november közepéig 134 termelőszövetkezet oszlott fel. (A legnagyobb mértékben a sárbogárdi és az adonyi járásban estek szét a termelőszövetkezetek.) A fennmaradt 54 tsz-ből is többen kiléptek. A feloszlott termelőszövetkezetek vagyonát a községi nemzeti bizottságok leltározták fel, vagyonvédelmi intézkedéseket is tettek, hogy lehetőség szerint megakadályozzák az ingóságok és az állatállomány széthordását.

87 Székesfehérváron a Szabad Élet Termelőszövetkezet nem oszlott fel, de tagjai közül többen kiléptek. 67 tagja maradt a termelőszövetkezetnek. Fejér megyéhez hasonlóan Székesfehérváron is semmisnek tekintették az 1956. évi tagosítást. Az intézőbizottság egyéb tekintetben nem avatkozott be a termelőszövetkezet gazdálkodásába. Az intézőbizottság a megye oktatási helyzetét is figyelemmel kísérte. Számos igényt, így például a községi tanítók és tanárok fizetésemelésének igényét elsietettnek tartotta, „még nagyon korai", állapították meg. Tárgyaltak a pedagógusok és családtagjaik utazási kedvezményéről is. Döntést hoztak a szabad hitoktatásról, a szabadon választott nyelvoktatásról, az alkotmány tantárgy megszüntetéséről, az úttörőszervezet megszüntetéséről és a cserkészet felállításáról, egyes tantárgyak (földrajz és történelem) tananyagainak kisebb változtatásáról. A tanítás megindítását november 5-ére tervezték, a nemzetőr diákokat azonban mentesítették az iskolalátogatás alól. Az iskolaigazgatók egy részének leváltása is napirenden szerepelt, amennyiben a „sztálini eszmék híve volt, vagy a helyi forradalmi tanács bármi vonatkozásban ellene fordult". A helyzetjelentések esetenként a megyei intézőbizottsági ülésen szemé-