„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

feladatok ellátására. Kerekes ekkor elzárkózott a közigazgatáshoz való visszatéréstől. Skorka néhány nappal később telefonon kérte fel Kerekest álláspontjának revideálására, majd november l-jén munkahelyén is felkereste. Ennek ellenére Kerekes Lajos nem mutatott hajlandóságot a közigazgatási munkához való visszatérésre, illetőleg a politizált közigazgatásban való részvételre: „...A közigazgatási munkába addig bekapcsolódni nem fogok, amíg a felkavart politikai helyzet annyira nem tisztázódik, hogy a közigazgatás politikamentességét biztosítani lehet..." - szögezte le. Az intézőbizottság felismerve a tömegtájékoztatás fontosságát, hamarosan felügyelete alá vonta a korábban megindult forradalmi napilapot, az Új Fehérvárt és hasonlóan járt el a Vörösmarty rádió esetében, azzal a lényeges különbséggel, hogy annak létrehozását nagymértékben elősegítette. Bár határozott intézkedésről nem tudunk, az MDP vezetőinek telefonbeszélgetéseit is figyelték. A kijárási tilalom alól mentesített pártbizottsági tagok külön engedélyét bevonták. Mint ismeretes, Mikes József vezérőrnagy, helyőrségparancsnok a kijárási tilalom alól mentesítette a pártbizottság tagjait. A szabad mozgást a késő esti órákban is lehetővé tette a névre szóló mentesítő igazolvány, amelyen nem a pártfunkcionárius akkori foglalkozását jelölték meg, hanem korábbi foglalkozásukat tüntették fel. (Pl. Szikra Mihály, a főkapitányság vezetője, ács foglalkozásúnak volt feltüntetve.) Az igazolványok létéről a nemzetőrség járőrei szereztek tudomást, ezt követően döntöttek azok bevonásáról. A pártok megalakulását követően az MDP városi pártbizottságának épületeit és a többi pártépületeket is elvették, a pártbizottsági gépkocsikat a megyei tanácshoz rendelték. A személygépkocsik elsősorban az intézőbizottságok rendelkezésére álltak, igénybevételükről a titkárok rendelkeztek. A nemzeti bizottság intézőbizottsága a II. világháborút követő koalíciós időszakban ideiglenesen létrehozott testületek mintájára működött. A „letűnt" közigazgatási apparátus vezetői helyett végezte a fontosabb döntések meghozatalát, államigazgatási feladatokat látott el. Szervezetük az államigazgatási rendszernek megfelelően épült fel. A községi nemzeti bizottságok felett járási nemzeti bizottságok, illetőleg