„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Népmozgalmak

forradalmi szervek az élet normalizálására helyezték a hangsúlyt. A tömegeket is az önszerveződések kötötték le, e téren különösen a munkástanácsok és az igazgatói tanácsok, valamint a nemzeti bizottság megalakítása bírt nagy jelentőséggel. Mikes József újabb felhívásban közölte a teljes gyülekezési, tüntetési és felvonulási tilalmat. A kijárási tilalom este 8 órától reggel 6 óráig volt érvényben. A felhívás megtiltotta a magáncélú utazásokat, tulajdonképpen a város elhagyását. Ez alól felmentést a Belügyminisztérium megyei főosztálya adhatott ki. Az előző napon kiadott felhíváshoz képest a röplap hangneme lényegesen szigorúbb volt, a törvény teljes szigorát helyezte kilátásba a rendbontókkal szemben. A felhívás alapját a kormány október 26-án kiadott rendelete jelentette, amely amnesztiát helyezett kilátásba a fegyverüket beszolgáltató ellenállóknak. Székesfehérváron azonban csak a fegyveres testületek rendelkeztek ekkor fegyverekkel (bár október 30-án egy kisebb tüntető csoport az este folyamán megkísérelt fegyvert szerezni a híradós laktanyából, kísérletük eredménytelenül végződött). Az esti órákban lezajlott tüntetés az orosz csapatok kivonulását követelte.

42 Mikes erélyesebb fellépése már ezen a napon azt eredményezte, hogy a tüntetők hangulata ellene fordult. Az üzemek és a munkástanácsok a honvédség megnyerése és Mikes lemondása érdekében október 29-én a hadtestparancsnokság épülete előtt több ezer fő részvételével szerveztek tüntetést. A Mikes ellenes tüntetés fő mozgatói és résztvevői a Vadásztölténygyár dolgozói voltak. A vadásztölténygyáriak 4 pontos közleményében elsőként szerepelt Mikes lemondásának követelése, valamint a szovjet tisztek családtagjainak a laktanyákba történő telepítése. Pontjaik között szerepelt a városi hangoshíradón keresztül a győri rádió adásának közvetítése és a székesfehérvári rádióállomásnak a nemzeti bizottság ellenőrzése alá vonása is. Követeléseiknek a Városház téri tüntetésen adtak nagyobb nyomatékot, majd a tüntetők a Dózsa György téri hadtestparancsnokság elé vonultak. A tüntetés a délutáni órákban a Városház téren folytatódott.

43 A következő napokban már ilyen méretű több, ezer főt megmozgató tömegmegmozdulásra nem került sor. Kisebb csoportosulások, tüntetések azonban a forradalom napjainak állandó elemei voltak. Különösen