„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Népmozgalmak

tak határidőt, pontjaik nem teljesítése esetére a város egész területére sztrájkot helyeztek kilátásba. A Motorjavitoban e napon állt le a munka, a fent említett követeléseket egy — október 24-én — választott bizottság készítette legalábbis részben, hiszen az akkori célkitűzések a normarendszer megszüntetését és a bérek emelését érintették elsősorban, egyúttal tárgyalásokat is folytattak megvalósításuk reményében. A városi tüntetéseken különösen Brandhoffer Erik tevékenysége volt jelentős.

29 Mikes József hely őrségparancsnok felhívásai a tüntetések, csoportosulások és a sztrájk beszüntetésére eredménytelennek bizonyultak. A hangszórókon történő felhívásokon kívül nem hozott eredményt az aláírásával megjelent röplap sem. Az előző napon megjelent Szikra Mihály felhíváshoz hasonlóan a patetikus hangvételű röplap stílusában egy ponton lényegesen eltért az október 25-i felhívástól. Hangvétele személyes jellegű volt „Székesfehérvár dolgozó népe! Kérlek benneteket a magyar néphadsereg katonái nevében és a Ti érdeketekben, hogy ne ragadtassátok magatokat megfontolatlan cselekedetekre." Más városokban, például Pécsett október 24-én nem kijárási és gyülekezési tilalmat vezettek be, hanem rendkívüli állapotot, amely a fent említetten túl még szesztilalmat, a színház és filmszínházak szüneteltetését is jelentette. Nem tekinthető azonban lényegtelennek az a körülmény, hogy a rendkívüli állapotot nem a helyőrségparancsnok vagy a megyei főosztály vezetője, hanem a város, valamint a megyei tanács 2 1 végrehajtó bizottságának elnökei rendeltek el. A tömeg megnyugtatására irányuló kísérletek nemcsak a fegyveres testületek részéről nyilvánultak meg. Az MDP részéről Nagy Imre a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatát közölték röplap formájában. Az újonnan megbízott miniszterelnök megbélyegezte „a Magyar Népköztársaság rendje és a népmozgalom ellen irányuló nagyszabású ellenforradalmi provokációt". Erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba, egyúttal gyülekezési és felvonulási tilalmat rendelt el. A nyilatkozat ellenséges elemek tervszerű és szervezett akciójáról számolt be, amelyhez megtévesztett, félrevezetett csoportok csatlakoztak mindezen ellenforradalmi erők tulajdonképpen az ifjúság „helyes követeléseivel, ne-