Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON Font Márta Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában Rosztyiszlav herceg magyarországi karrierje különös, mivel nem csupán egy — a király szolgálatában álló — előkelőről van szó, hanem egy olyan személyről, aki a királyi család tagjaként élt Magyarországon. A szituáció önmagában is figyelemre méltó, nem csoda, ha a 19. század végi történetírásnak is felkeltette az érdeklődését.1 Nevét többféle formában írták: Rosztizlaw, Rasztiszlav, Ratislav, Rostislav, Ratiszló, Rasztisló. A személynév szláv eredete nem volt kétséges, de abban sokáig vita volt, hogy melyik szláv néphez köthető; a róla szóló adatok nyomán számításba került a déli szláv, a keleti szláv, de a nyugati szláv származás is.2 3 Az óorosz évkönyvek közzététele után a származás kérdése megoldódott: világossá vált, hogy Rosztyiszlavot a 13. századra régiókra bomlott Kijevi Rusz valamely központjából kell eredeztetni. A magyar kutatás ebben is sokáig tévúton járt, míg mára bizonyos, hogy a Rurikok csernyigovi ágából származó hercegről van szó.2 Emiatt — és a mai helyesírási szabályokat alkalmazva — Rosztyiszlav hercegről kell beszélnünk. Rosztyiszlavról vannak információink abból az időből is, amikor még semmi nem kötötte a magyar királyi családhoz, emiatt életútját két periódusra kell bontanunk. Noha kétségtelen, hogy már ruszbeli tettei során is volt köze Magyarországhoz kapcsolódó eseményekhez: az 1230-as évek halicsi konfliktusaiban bukkant fel.4 A tatárjárás után IV Béla egyik leányának, Annának a férjeként pedig a magyar balkáni expanziónak és a magyar elit hatalmi villongásainak lett részese. Leányainak cseh 1 Frantisek Palacky: О ruském knízeti Rostislavovi, otci královny ceské Kunhuty, a rodu jeho rozbor kriticky. Casopis ceského musea 16. (1842) 23-41., Спарадон H. Палаузое: Ростислав Михайлович, князь Мачвы. Журнал Министерства Народного Просвещения 71.(1851) 27-49., 73-101., Moriz Wertner: Boris und Rostislaw. Beitrag zur Geschichte der russisch-polisch- ungarischen Beziehungen. II. In: Vierteiljahrschrift für Heraldik, Sphragistik und Genealogie. XVII. Jahrgang (1889) 178-194, Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti-, nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagy-Becskereken 1892. (reprint: Budapest 2010.) 463-475, Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I—II. Budapest 1899.2 II. 213-230, Faragó Lajos: A macsói bánság története az Árpádok korában. In: A kaposvári állami főgimnázium értesítője az 1910-1911. iskolai évről. Kaposvár 1911.22-26. 2 Összefoglalja: Wenzel Gusztáv: Rosztizlaw galicziai herczeg, IV Béla magyar király veje. (Értekezések a történeti tudományok köréből XIII/8.) Budapest 1887.1-3, Wertner M.: Az Árpádok családi története i. m. 463-464. 3 Олег M. Рапов: Княжеские владения на Руси в X - первой половине XIII в. Москва 1977.129-130. 4 Полное собрание русских летописей, (a továbbiakban: PSZRL) т. II. Ипатьевская летопись, изд. и введ. Клосс, Борис М. Москва 1998. (20012) 776. (a forrásszöveg megegyezik az 1908. és 1962. évi kiadásokéval), FonfMáríe: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. (Szegedi középkortörténeti könyvtár 21.) Szeged 2005.236. 59
