Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
B. Halász Éva: Anjou István herceg (1332–1354)
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON B. Halász Éva Anjou István herceg (1332-1354) A Képes Krónika néven ismert kódex egyik ábrázolásán I. Károly király (1301-1342) feleségét, Erzsébet királynét láthatjuk gyermekeivel.1 A királyné féltő, anyai mozdulattal teszi kezét a két, hozzá legközelebb álló alak vállára. Erzsébet jobb oldalára két koronás alakot festettek, akik közül az egyik I. Lajos magyar uralkodó (1342-1382), a másik pedig András herceg, akinek nápolyi királlyá koronázását a magyar udvar sürgető kérésére VI. Kelemen pápa (1342-1352), a Nápolyi Királyság hű- bérura megígérte, de a herceget még a szertartás előtt meggyilkolták. A királyné bal oldalán, a hozzá legközelebb álló, zöldes színű fejfedőt (talán hercegi diadémot vagy süveget) viselő alak2 valószínűleg a magyar királyi pár legfiatalabb fia, István herceg,2 * aki a 14. századi krónikakompozíció tanúsága sze1 Képes Krónika hasonmás kiadása. H. n. [Budapest] 1987.140. (azA iniciáléban álló kép, f70.5). 2 I. Károlynak és Erzsébetnek öt fia született. Elsőszülöttjük, Károly 1323-ban látta meg a napvilágot, de egyéves kora előtt meghalt. Az 1324-ben született László még kisgyermekkorában (1329) elhunyt. A későbbi I. Lajos király 1326-ban, míg a Nápolyba került András 1327-ben jött a világra. (Kristó Gyula-. Károly Róbert családja. Aetas 20. [2005)] 23-28.). Abban egyetért a szakirodalom, hogy a Képes Krónika említett miniatúráján a három felnőtt kort megért fiú: I. Lajos, András és István bizonyosan szerepel (Kristó Gy.: Károly Róbert családja i. m. 26.). A másik két alak azonosításában azonban nincs egyetértés, többféle nézettel találkozhatunk. Az egyik szerint azokat a gyermekeket ábrázolták, akik megérték a fiatal felnőtt kort és dicsőséget hoztak a királyi házra, vagyis a király pár két lánya (Erzsébet és Katalin) és három fia látható a képen. Abban, hogy pontosan mely alakok a fiúk és melyek a lányok, szintén nincs egyetértés. Lányokként azonosították már az István herceg mögött álló, szembeforduló alakokat, de a királyné jobb oldalán álló, koronát viselő gyermekekben is őket vélték felfedezni. Az István mögött álló két alakot azonosították a királyi pár gyermekkorában elhunyt két fiával is. (A korábbi vélemények összefoglalásával lásd: Csapodiné Gárdonyi Klára-. A Képes Krónika kódexének leírása, története és illusztrációi. In: A Képes Krónika latin eredetijének fordítása. Budapest 1987. 142.). 3 A rövid életet élő herceggel bővebben eddig három munka foglalkozott. Vjekoslav Klaic az Anjouk korában működő hercegek és szlavón bánok életéről szóló áttekintésében emlékezett meg a hercegről, valamint feleségéről és fiáról, ám István szlavón-horvát-dalmát hercegségeinek éveire koncentrált csak (Vjekoslav Klaic: Hrvatski hercezi i báni za Karla Roberta i Ljudevita I. [1301-1382]. Rad jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti 142. [1900] 133-141.). Spekner Enikő a budavári István-torony névadójának és építtetőjének személyét kutatta és ennek kapcsán V István magyar uralkodó mellett a másik szóba jöhető Istvánt, Anjou István herceget is vizsgálta. Életrajzi áttekintésének célja az volt, hogy megvizsgálja, ez utóbbi életébe és pályájába hol és mikor illeszthető bele egy budavári építkezés (Spekner Enikő: Adalékok a budavári István- torony névadójának kérdéséhez. Budapest Régiségei XXXV. (2002) 403-425.). Saját, a herceg életét és működését bemutató dolgozatom a harmadik munka, amelyik Anjou István személyével foglalkozik (Halász Éva: Anjou István hercegsége, 1332- 1354. Fons 12. [2005] 29-69.). 81
