Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON fiát mint a Szerémség egyik urát Rokay Péter azonosította a források Gyletus dux Sirmii kitételében említett személlyel, a Vilmos > Gulielmus > Gyletus névalakulás levezetésével.94 A terület formálódása szempontjából fontos lenne Macsó várának lokalizálása, de ezt teljes pontossággal nem tudjuk megtenni.95 A vár (Macsó, illetve Macsókő) létezésére az Anjou-kor elejéről van biztos adatunk, amikor Károly Róbert Szerbia elleni hadjárata során 1317 január-februárjában a befagyott Száván átkelve elfoglalta Macsó várát.96 A Száva melletti macsói részekre utal egy 1317. február 5-én kelt oklevél is.9 Majd egy újabb hadjárattal — 1319. augusztus-szeptemberben — Károly Róbert újraalapította a macsói bánságot.98 Egy 1319. június 18-i oklevél ismét utal a vár elfoglalására, egy másik, szeptember 16-i oklevél kiállítását pedig „Kalabor mellett Macsóban" rendelte el az uralkodó.99 Közelebbről meg nem nevezett, 14. századi adatok alapján Száva-parti erősségnek gondolja Djura Hardi.100 Hasonlóan vélekedik Szima Cirkovic is, annyival konkrétabban, hogy Macsó várát, amely mellett piacos helyet is feltételez, a Szerémséget a Drinával összekötő út mentén fekvőnek véli.101 A korábbi szakirodalomban egyedül Faragó Lajos lokalizálta Macsó várát az Obnica és Gradac folyócskák találkozásánál, de állítását érvekkel nem támasztotta alá.102 A terület meghatározása kapcsán Szentpétery cáfolta Pesty Frigyes véleményét, mely szerint Macsó nyugaton a Drinától egészen a Moraváig terjedt. Hangsúlyozta, hogy a terület nagysága nem állandó, a fogalom első megjelenésekor Macsó nem terjedhetett a Kolubarán túlra.103 Hasonló határok közé helyezi Macsó területét Faragó Lajos is, azzal a különbséggel, hogy déli határát a Jezsevica folyócskánál vonja meg.104 A szerb Dinic meghatározása szerint — bár a szerző elsősorban a 14. századi bánság területét igyekezett meghatározni Szerbia területi alakulása szempontjából vizsgálva a kérdést — „a túlparti Szerémség, azaz Macsó az a területi egység, amely a Szávától délre, a Drinától keletre húzódik egészen a Szávának a Dunába torkolatáig”.105 A 13. századi előzményeket nem részletezi Cirkovic sem,106 de hangsúlyozza Macsó tatárjárás utáni védelmi funkcióját, és a terület későbbi változásait.10' A szakirodalom abban egyetért, hogy a terület a Drina-Száva-Kolubara folyók határolta területet jelenti, amelynek déli határa bizonytalan. Achim szerint elhúzódott a Kolubara forrásvidékéig, ahová a román szerző Macsó várát lokalizálja.108 A terület legdélebbi határvonalaként a Nyugati- (vagy szerb) Morava vonalát adhatjuk meg. 94 Peter Rokay: Gyletus dux Sirmii. Зборник Матице Српске на истории 27.(1983) 121—127. 95 KMTL 421. (Takács Miklós - Rokay Péter). 96 Engel Pál: Az ország egyesítése. In: Uő: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., jegyz. Csukovits Enikő. Budapest 2003.343,391.(123. sz. jegyz.). 97 Anjou-kori Oklevéltár (a továbbiakban: AOkl) IV (1315-1317). Szerk. Kristó Gyula. Bp-Szeged 1996.93. (236. sz.). 98 Engel P: Az ország egyesítése i. m. 359-360. 99 1319. jón. 18.: AOkl V (1318-1320). Szerk. Kristó Gyula. Bp-Szeged 1998.194. (493.sz.),szept. 16.: uo. 226. (586. sz.),vö. még szept. 26.: uo. 228. (592. sz.). 100 Hardi, D.: Der Status von Matschwa i. m. 129. 101 Сима TjupKoeuf): Земл>а Мачва и град Мачва. Прилози за юьижевност, je3mc, HCTopnjy и фолклор. юьига LXXTV свеска 1-4. (2008) 18-19. 102 Faragó L.: A Macsói bánság története i. m. 7. 103 Szentpétery, E: Das Banat von Machow i. m. 874. 104 Faragó L.: A Macsói bánság története i. m. 7. 105 Михаила Диниt): Српске земле у среди.ем веку. Истори)ско-географске студи|е. привед. Сима Еиркови!). Београд 1978. 44-46. 106 Sima Cirkovic: The Serbs. Oxford 2004.47. 107 Uo. az 51. oldal térképe az 1300 körüli állapot szerint Macsóhoz tartozónak mutatja Bosznia egy részét a Drinától nyugatra, illetve a Moravától keletre Barancs és Kucsó térségét is. 108 Achim, V: Politica sud-esticá i. m. 197. 75
