Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON tudott Csernyigovba visszatérni. Ugyanis a Rusz északi részéből a sztyeppe felé visszavonuló tatároknak Csernyigov éppen útjába esett. Rosztyiszlav Magyarországra menekülésének idejét Hrusevszkij 1238 tavaszára datálja,20 rövidesen követte őt apja, Mihail is.21 Mihail és Rosztyiszlav távozása elősegítette Danyiil katonai sikereit, és 1238-ban megszerezte Kijevet.22 A következő évi tatár támadás célpontja a Rusz déli régiója volt, a hadjárat 1239. március 3-án Perejaszlav elfoglalásával indult, és a csernyigovi terület feldúlásával folytatódott. A Magyarországon tartózkodó csernyigovi fejedelmek Béla királlyal szövetségre szerettek volna lépni, ezt jelzi a házasság ötletének felvetése Rosztyiszlav és Béla egyik leánya között. A magyar király ebbe nem egyezett bele. Emiatt mindkét fejedelem távozott, és a mazóviai Konrádhoz mentek, aki anyai ágon rokonuk volt.23 Mihail fejedelem közben Mazóviából Sziléziába ment, de ott kirabolták.24 1240 őszén az újabb tatár támadás hírére, amelynek Kijev volt a célpontja, Danyiil ismét Béla udvarába érkezett. Itt értesült arról, hogy a tatár hadak 1240. december 6-án elfoglalták Kijevet.25 Danyiil, előző útjaihoz hasonlóan, ekkor sem tölthetett hosszabb időt Magyarországon, ismét lengyel földre távozott, de fiát, Levet Magyarországon hagyta. Danyiil Bártfán keresztül ment Sandomierzbe, ahol találkozott a tatárok elől menekülő családtagjaival, gyerekeivel, feleségével és Vaszilko családjával.26 27 A tatárok Kárpát-medencei tartózkodása idején térhettek vissza keleti szláv területre, ez valószínűleg még 1241 folyamán történt. Úgy gondoljuk, a tatárok Magyarországra lépésekor (vagy röviddel azelőtt) hagyta el a magyar királyi udvart Lev Danyilovics és kísérete, követték Danyiilt, aki ekkor még lengyel földön tartózkodott.2, Rusz területére visszatérve Mihail és Danyiil békét kötöttek. IV Béla tehát uralkodása első éveiben (1235-1241) nem játszott sem kezdeményező, sem aktív szerepet a szomszédos Halics ügyeiben. A magyar királyi udvarban Danyiil számíthatott saját korábbi kapcsolataira, mivel 1205 és 1214 között II. András király támogatását élvezte, és gyermekként egy darabig a magyar királyi udvarban nevelkedett.28 Danyiillal ellentétben az ide menekülő Rosztyiszlav ilyen támaszt nem remélhetett. О maga egyáltalán nem rendelkezett magyarországi kapcsolatokkal, apja, Mihail csak az 1230-as évek elején egy rövid ideig állt András herceg halicsi magyar környezetével szövetségben. Valószínűnek tartjuk, hogy IV Béla azért nem akart rokoni kapcsolatba kerülni Rosztyiszlawal, mert a király által támogatott Danyiil ellenfele volt. Az elutasításban szerepet játszhatott a magyar király számára rangon aluli helyzet, hogy leányát egy „ország nélküli ' fejedelemhez adja. Erre később — miként az úgynevezett „tatár-levéL-ben fogalmaz — rákényszerült. 20 Грушевський, MХронологш i. m. 28. 21 PSZRL II. 782. — Csernyigov elfoglalásának pontos dátumát (1239. október 18.) a pszkovi hagyomány őrizte meg, lásd erre Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко - Волынской Руси i. m. 220., Dimnik, М.: Mikhail, Prince of Chernigov i. m. 82-83. 22 PSZRL II. 782-783., Грушевський, MХронолога i. m. 28., Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко-Волынской Руси i. m. 217., 220-221., Dimnik, AL: Mikhail, Prince of Chernigov i. m. 104-109. 23 PSZRL II. 783. 24 А. В. Флоровский: Чехи и восточные славяне. Очерки по истории чешско-русских отношений (X—XVIII вв.) I. в Празе 1935.207-208. 25 PSZRL II. 785-786. 26 Uo. 787. 27 Uo. 789. 28 Font Márta: „Gesta Danielis regis '. In: Magyaroknak eleiről. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc. Szeged 2000.149-163. 65
