Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON mivel záródátuma (a Halics falai alatti ütközet) nagyszombaton, 1233. április 2-án volt.1 Hiába érkezett katonai erősítés 1233 kora őszén Tűrje nembeli Dénes (az óorosz évkönyvben: Djanis) vezetésével, a magyarokvereséget szenvedtek. A vereség eredményeként Danyiil uralma alá került egész Halics-Volhínia, egyedül Halics vára maradt magyar kézen. A várban tartózkodókat Danyiilék kiéheztették a kilenc hétig tartó ostrom alatt. A helyzetet András herceg 1234 legelej én bekövetkezett halála oldotta meg, ami egy időre véget vetett a halicsi területen viselt háborúknak.2 3 Az 1230-as években Danyiil ellenfele elsősorban a csernyigovi fejedelem, Mihail volt, aki a nov- gorodi pozíciószerzés miatt csapott össze a szuzdali fejedelmekkel, de törekvéseit alapvetően nem koronázta siker.’ Ezután Mihail a Rusz déli régiójában próbált terjeszkedni, Danyiillal való konfliktusa az 1230-as években éleződött ki, amikor a lengyel-magyar beavatkozások abbamaradtak. Danyiil a magyar és lengyel ellenfelek távolmaradása ellenére sem tudott szilárd uralmat teremteni Halicsban. Mihail felesége Danyiil testvére volt,4 de ez a kettejük közötti rivalizálást nem csillapította, Mihail ösz- szefogott a Kljazma-parti Vlagyimir és Szmolenszk fejedelmeivel; Danyiil pedig a litvánokkal és a mazóviai Komáddal.5 András herceg 1234 elején bekövetkezett halála után Danyiil megszerezte Halics várát, 1234 végén pedig Kijev birtoklásáért indult harcba. Danyiil csapatai követték a Kijevből elűzött Mihailt, és 1235 elején Csernyigov ellen indultak. Csernyigov ostroma januártól májusig, vízkereszttől mennybemenetel ünnepéig (január 6. - május 14.) húzódott.6 7 8 A hadjárat végét az jelentette, amikor a csernyigoviak a kunokat vezették Danyiil ellen, és ebben a csatában Danyiil súlyos vereséget szenvedett Torcseszknél. A Halics-Volhíniai Évkönyv szerint eközben Halicsban lázadás tört ki,‘s és Danyiil testvére, Vaszilko az erődöt elhagyni kényszerült és visszatért Volhíniába.9 Halics a csernyigoviak kezére került. Ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy Danyiil a korábbi ellenfele, a magyar király udvarába menekült, és katonai segítséget kért. Magyarországi tartózkodásának idejét Béla koronázási ceremóniáján való részvétele datálja (1235. október 14.).10 Danyiil valószínűleg arra számított, hogy II. Andrással találkozik, de ő már szeptember 21 -én meghalt. 1 PSZRLII.776. 2 Грушевсысий, M.: Хронологм i. m. 24., Uő: IcTopia Украши-Pyd i. m. III. 51-52., Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко- Волынской Руси i. m. 215., Uő: Внешняя политика Древней Руси i. m. 256. 3 Dimnik, M.: Mikhail, Prince of Chernigov i. m. 15-51. 4 PSZRLII. 783. 5 Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко-Волынской Руси i. m. 216-217. 6 Грушевсысий, M.: Хронолопя i. m. 35. 7 PSZRL II. 773-774., Dimnik, M.: Mikhail, Prince of Chernigov i. m. 75-76. 8 Halics-Volhínia történetéről a legutóbbi monográfiát készítő Majorov szerint nem lázadásról van szó, ez csak a Halics-Volhíniai Évkönyv szerzőjének elfogultsága, a halicsiak nem fogadták el korábban sem Danyiil uralmát, vö. Майоров, А.: Галицко- Волынская Русь i. m. 562. 9 PSZRL II. 772. 10 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV, c. 176. (ed. Alexander Domanovszky) in Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) 1.467. 63
