Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON pontosan meghatározzák: mit is fognak felosztani. Mindemellett úgy tűnik, hogy a hatalom térbeli megosztásánál a Piast-monarchia sedes regni principales néven ránk hagyományozódott főbb, központi helyei játszották a főszerepet, ezek birtoklásáért folyt a küzdelem apa és fiai, majd a két testvér között. Legkésőbb az 1102. évi országfelosztásban mindenképp Zbigniew kezére jutott legalább kettő, de lehet, hogy három püspökségi központ: Poznan, Gniezno, és feltehetően az 1075 után alapított Plock is. Ugyancsak felosztották a főbb várakat, amelyek birtoklása elengedhetetlenül fontos volt a hatalomgyakorlás szempontjából, így a kis- és nagy-lengyelországi, valamint a sziléziai cívítasokat, melyek all. század eleje óta a Piast-uralom központi helyei voltak. Hasonlóan elgondolkodtató a Premyslidák országmegosztási gyakorlata is. Ismét emlékeztetnünk kell rá, hogy a Kristó Gyula által kidolgozott különkormányzat-tipológia szerint a kelet-közép-európai dukátusok legfontosabb közös vonása, hogy a központi területektől távol, a dinasztiák által uralt országok peremvidékein jönnek létre.158 Ez a tétel azonban Lengyelország esetében a centrális helyek felosztása miatt biztosan nem igazolható, Csehország tekintetében pedig annyiban mindenképp korrekcióra szorul, hogy újabb kutatások igazolták: a Premyslida-uralom már igen korán, az ezredforduló előtt megj elent Morvaországban, és feltehetően az 1002 körül megszűnt lengyel uralmat követően folyamatosan épült ki. Erre utal többek között II. Boleszláv fejedelem pénzeinek felbukkanása a Brünn melletti Staré Zámky vára mellett.159 A kutatás fő vonulata azl013ésl023 közötti időszakra datálja Morvaország végleges betagozódását (vagy hozzácsatolását) Csehországhoz. Továbbá: már az 1030- as évekből rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyek azt igazolják, hogy Bretiszláv, apja megbízottjaként, kiépítette a dinasztia uralmát Morvaországban. Rendelkezésünkre áll Stará Boleslav társaskáptalanjának újkori hamisítványban fennmaradt alapítólevele,160 mely azonban olyan adatokat közöl, amelyek feltehetően az eredeti, vagy ahhoz közeli dokumentumból származhatnak.161 Az alapítás időpontjával kapcsolatban Prágai Kozma igazít el bennünket,162 aki az 1046. évre teszi azt. Az oklevélből egyrészről megismerhetők a Bretiszláv által létesített, új várrendszer kontúrjai, melynek várai a hatalom alapjait jelentették Morvaországban, s melyek egyben a Magyarország leié irányuló rabszolga-kereskedelem tranzitállomásai is voltak. Másrészről pedig az oklevél eligazít arról is, hogy a Premyslidák már 1045 körül rendelkeztek a fontosabb morvaországi helyekkel, mert I. Bretiszláv prágai fejedelmi korszakában a Morvaországból befolyó pénzek cseh egyházi intézményekhez kerültek fejedelmi ajándékként.163 1046 körül tehát már a Premyslidák saját birtokaihoz tartozott Olmütz, Znojmo, Brünn, valamint számos kisebb várral rendelkező hely, s a felsoroltak közül Olmütz és Brünn semmi esetre sem tekinthető perifériális helyzetűnek, így 1055-ben a morvaországi várak „gerinchálózatát" kapták meg Bretiszláv fejedelem fiatalabb fiai, s bár e várak nem Csehországban helyezkedtek el, már régóta a Premyslidák morvaországi hatalomgyakorlásának központjaiként működtek. Az Árpádok által működtetett dukátus pontos földrajzi kiterjedését azonban — legalábbis a rendelkezésre álló források alapján — csak nehezen lehet lokalizálni. Sőt, úgy tűnik, hogy a magyar 158 Kristó Gy.: All. századi hercegség i. m. 14-16. 159 Rudolf Proházka: Zur Funktion der mährischen Burgen des 10-12. Jahrhunderts. In: Frühgeschichtliche Zentralorte in Mitteleuropa. Hg. von Jifi Mahácek, Simon Ungerman. (Studien zur Archäologie Europas 14.) Bonn 2011.613. 160 CDB 1.361. (nr. 382.). 161 Vö. Jifi Slátna: Der ökonomische Wandel im Premyslidenstaat unter der Herrschaft der Nachfolger Boleslavs II. In: Der Tschechische Staat um 1000, seine Herrscher und Ökonomik. Internationales Symposium, Praha 9-10. Februar 1999. Hg. von Petr Sommer. (Colloquia mediaevalia Pragensia 2.) Praha 2001.141. 162 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum, Lib. II. c. 13. (MGH SRC N. S. 2. 100.). 163 S/ятя,/.: Der ökonomische Wandel i.m. 143.(és21.sz.jegyz.). 48
