Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON e passzusát Marczali Henrik késői interpolációnak tekintette,82 ám Gerics Józsefnek sikerült bizonyítania, hogy a szöveg eredetileg is része volt a legenda textusának.83 Bartoniek Emma viszont allegorikusán értelmezte a legendabeli Karitas szerepét, s megjelenését a szövegben az alsóbb társadalmi rétegek akaratnyilvánításával magyarázta.84 E megállapításokkal szemben már Mátyás Flórián felvetette, hogy a Salamonról hírekkel szolgáló Bernold-krónika85 más kronológiát ad meg a király kiszabadulásához,86 ami a Bartoniek nézeteit elutasító Kristó Gyulát arra indította, hogy a jelenetben inkább a Kálmán-kori legitimitás és idoneitás kérdését lássa.8 Nézetünk szerint a jelenet allegorikus, és a Karitasra vonatkozó részei egyértelműen a megbékélésre és az Istenhez, illetve a felebarátunkhoz fűződő eredeti kapcsolat visszaállításának szükségességére utalnak. Valószínű tehát, emlékeztetünk ismét, hogy az Árpádok közötti konfliktusok kiteljesedésének idején, Kálmán és Álmos vitája során különös jelentőséget tulajdonítottak az együtt uralkodó testvérek személyes kapcsolata milyenségének. A dukátus kérdését tehát elsősorban ebből a szempontból érdemes megközelíteni, azaz a rokonok közötti viszony alakulásának függvényében vizsgálni, már csak azért is, mert a történeteket megörökítő kútfők írói különleges jelentőséget tulajdonítottak nekik. E viszonyrendszer mindenre kiterjedő, részletes bemutatásától e helyen el kell tekinteni.88 Vélhető azonban, hogy a divisio regni tényleges, azaz az ország- és hatalommegosztásra vonatkozó értelme is javarészt a trónviszályokban résztvevők magatartásától és egymáshoz való viszonyától függött. Általános példaként csak két részkérdést szeretnék — párhuzamba állítva a Piastok és Premyslidák történetéből hozott példákkal — bemutatni, nevezetesen a dukátus létrejötte időpontjának a problémáját, illetve a hercegi hatalom kompetenciáinak ügyét. III. Vegyük szemügyre először azt a kérdést, hogy mikor jött létre a dukátus. Egy pillanatra visszatekintve Györfiy György és Kristó Gyula dukátus-modelljére, röviden meg kell jegyezni, hogy a későbbi kutatás sem tudott konszenzusra jutni a királyi hercegség létrejötte időpontjának kérdésében. Voltak, akik szintén a honfoglalás korára vezették vissza kezdeteit,89 mások azonban — felelevenítve a magyar történetírásban korábban már megfogalmazott nézeteket90 — Szent István korára helyezték kialakulásának idejét.91 Velük szemben nem kevesen voltak és vannak, akik — Kristó 82 Marczali H.:Magyarország története az Árpádok korában i.m. 134. 83 Gerics ]Legkorábbi gesta-szerkesztéseink i. m. 94. 84 Bartoniek E.: A magyar királyválasztási jog a középkorban i. m. 368. 85 Die Chroniken Bertholds von Reichenau und Bernolds von Konstanz (ed. lan S. Robinson) in MGH SRG N. S. 14. Hannover 2003.465. 86 Mátyás Flórián: Chronológiai megállapítások hazánk XI. és XII. századi történetéhez. (Értekezések a történelmi tudományok köréből 19.) Budapest 1899.18. 87 Kristó Gyula: Legitimitás és idoneitás. (AdalékokÁrpád-kori eszmetörténetünkhöz). Századok 108. (1974) 594. 88 Különösen az eskük és esküszegések, valamint az alávetés kérdésköréről van szó. Az alávetéshez lásd Gerd Althoff• Königsherrschaft und Konfliktbewältigung im 10-1 l.Jh. Frühmittelalterliche Studien 23. (1989) 265-290. A magyar viszonyokra nézve lásd Bagi Dániel: Egy barátság vége. Almos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai. Századok 147. (2012) 381 -411. 89 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 53.) Budapest 1970.38. 90 Marczali H.: Magyarország története az Árpádok korában i. m. 59., Rugonfalvi Kiss 1.: Trónbetöltés és ducatus i. m. 746. 91 V. Simon Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai. Századok 112. (1978) 322., Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok) Budapest 2002.83. 38
