Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON jából egyik legfontosabb hozadéka lett, hogy sikerült kimutatni: a 9-12. századi elbeszélő források nem kusza narratívák voltak, hanem pontosan tükrözték azokat az elképzeléseket, melyeket a korabeli írástudó elit tagjai az őket körülvevő világról és világrendről vallottak.'’'’ A középkor jogfelfogása alapvetően szabadok és nem szabadok között tett különbséget;'’6 s ezen normatív eszközökkel határozta meg a középkor társadalma két nagy rétegének, illetve a különféle szabadságfogalmak alá tartozóknak a jogállását. E rendezőelv mellett — sőt, tőle függetlenül — létezett az az elsősorban teológiai szemléletű, a világot három (néha négy) funkcionális vagy vertikális rendre felosztó eszme, mely a világban betöltött funkciók szerint rendezte a keresztény világ lakóit, megkülönböztetve a harcolók, imádkozok és dolgozók rendjét. A két modellen kivül azonban ismert egy harmadik rendtelfogás is, amely a vertikális uniókhoz igazodva a szabadok egymáshoz fűződő viszonyát szabályozta. E tekintetben három kapcsolattípust különböztethetünk meg: a vérségi köteléket, az érdekkapcsolatot, illetve a hierarchikus alá-fölé rendeltségi jogviszonyokat. Mindhárom kategóriát áthatotta az ókorból örökölt, a keresztény egyház révén a középkorra örökített, majd a Meroving- és Karoling-kort is túlélt amicitia- fogalom, azaz a barátság, mely politikai, szociális, és érzelmi kötelékeket jelölt.55 56 57 Gerd Althoff érdeme, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi kapcsolatok a Karoling-korban, de a későbbiekben is az egyenlőségen alapultak,58 melynek záloga az esküvel megerősített barátság volt.59 Ez garantálta a világon uralkodó rendet, a közbizalmat, s egyben a társadalmi kapcsolatok működőképességét is. Ez a rendszer all. század második felétől „válságba került", átalakult, majd a rokonok és nem rokonok alávetésével egy újfajta barátságra alapuló kapcsolati háló jött létre, melyben hierarchikus kapcsolatok játszották a főszerepet. Az elbeszélő források tehát világos képet adnak a korabeli elit gondolkodásában élő társadalmi rendről, s ilyeténképpen biztos kapaszkodót kínálnak a történetek résztvevői, jelen esetben az Árpádok közötti viszonyrendszerről is. Arra, hogy ez nem alaptalan feltételezés, érdemes gondosabb elemzésnek alávetnünk a krónikakompozíció 88. fejezetét, mely többek között arról számol be, miként osztotta meg az országot I. András és fivére, Béla. A krónika itt a következőket mondja: „Ez az András király pedig, miután fivérét elveszítette, Lengyelországba küldött a másik testvéréért, Béláért, nagy szeretettel hívta őt, mondván: »Mi, akik egykor társak voltunk a szegénységben és a szenvedésben, kérlek téged, hőn 55 Heinrich Fichtenau: Lebensordnungen des 10. Jahrhunderts. Studien über Denkart und Existenz im einstigen Karolingerreich. Stuttgart 1984. — Az elképzelésekhez mint forráskritikai kérdéshez lásd Hans-Werner Goetz-. „Vorstellungsgeschichte'': Menschliche Vorstellungen und Meinungen als Dimension der Vergangenheit. Bemerkungen zu einem jüngeren Arbeitsfeld der Geschichtswissenschaft als Beitrag zu einer Methodik der Quellenauswertung. In: Vő: Vorstellungsgeschichte. Gesammelte Schriften zu Wahrnehmungen, Deutungen und Vorstellungen im Mittelalter. Hg. von Anna Aurast, Simon Etting et alii. Bochum 2007.3-18. 56 Bolla Ilona-, A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Budapest 1998. 16-17., Jánosi Monika: Törvényalkotás a korai Árpád-korban. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 9.) Szeged 1996. 67-130, Zsoldos Attila: Szent István korának magyar társadalma. Kisebbségkutatás 9. (2000) 419-425., Solymosi László: Társadalom Szent István korában. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) Budapest 2001.55-65. 57 Verena Epp-, Amicitia. Zur Geschichte personaler, sozialer, politischer und geistlicher Beziehungen im frühen Mittelalter. Stuttgart 1999. 35-36.; Vő: Rituale frühmittelalterlicher amicitia, ln: Formen und Funktionen öffentlicher Kommunikation im Mittelalter. Hg. von Gerd Althoff. Stuttgart 2001.11-24. [Vorträge und Forschungen 60.]. 58 Gerd Althoff: Verwandte, Freunde und Getreue. Zum politischen Stellenwert der Gruppenbildungen im frühen Mittelalter. Darmstadt 1990.89-91. 59 Wolfgang Fritze: Die Fränkische Schwurfreundschaft der Merowingerzeit. Ihr Wesen und ihre politische Funktion. Zeitschrift für Savigny-Stiftung. Germanistische Abteilung. 71. (1954) 74-125,—Az eskü és a hatalom viszonyára lásd Mathias Becher: Eid und Herrschaft. Untersuchungen zum Herrscherethos Karls des Großen. (Vorträge und Forschungen. Sonderbände 39.) Sigmaringen 1993. 34
