Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)

Pálosfalvy Tamás: A szentszávai hercegek Magyarországon

HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

Hogy Balsa Péter herceg is kapcsolatban állt nagybátyjával, bizonyítja, hogy 1500 májusában, még a magyar hadbalépés előtt, Drinápolyból Budára érkezve adott tájékoztatást a szultán szándékairól és a keresztény alattvalóival kapcsolatos kétségeiről.94

Ugyanez magyarázhatta Balsa Péter herceg udvari státuszát az 1500-as évek derekán, jelesül 1507- ben, amikor II. Ulászló udvari familiárisaként van róla adatunk: feltételezhető, hogy udvari pozíciójával a magyar uralkodó gyakorlatilag „talonban tartotta a herceget, hogy mindig kéznél legyen, ha közreműködésére szükség lenne.95 Ugyanolyan volt tehát a helyzete, mint az 1470-es években, Mátyás uralkodása alatt apjáé, László hercegé. Az újabb alkalomra nem is kellett sokat várni: 1508 végén újabb nemzetközi szövetség alakult, a pápa és a francia király mellett most Miksa császárral és a spanyol királlyal is kibővülve, névleg az oszmánok ellen, gyakorlatban azonban Velence ellen.96 Az új külpolitikai konstelláció érthetően megint felértékelte Balsa Péter személyét, annál is inkább, mert a herceg nemcsak az Oszmán Birodalomban rendelkezett rokonnal Ahmed pasa személyében, hanem Velencében is. Unokatestvére, Kosaca János — a néhai Vlatko herceg fia — velencei polgárként tagja volt a nagytanácsnak, és a köztársaság katonájaként harcolt 1508-1509-ben a liga tagjai ellen. Mi több, 1510-ben a tízek tanácsának is tagja lett.97

Péter hercegnek eszerint mindkét ellenséges hatalom legfelső vezetéséhez közvetlen összeköttetése volt, és aligha kétséges, hogy ezzel a magyar udvarban is tisztában voltak. Velence már a háború elején szerződést ajánlott a hercegnek 500 lovasra, és bár ekkor nem került sor megállapodásra, 1510 márciusában ismét napirenden volt a köztársaság szolgálata.98 A dolog mögött joggal kereshetjük Péter unokatestvérét, Kosaca Jánost, annál is inkább, mert a herceg fia, a már említett László glogoncai prépost 1509 végén Velencében tartózkodott. Ugyanekkor Péter hercegnek az oszmánok felől is pontos értesülései voltak, hiszen tudta, hogy a nagybátyja, Ahmed pasa Konstantinápolyba ment.99 Utóbbi éppen a Magyarország csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások legintenzívebb szakaszában, 1510 nyarán nyerte el negyedszer a nagyvezíri méltóságot.100 Nem véletlen tehát, hogy a Velence elleni fellépést fontolgató magyar udvar Balsa Péterhez fordult, közbenjárását kérve Ahmed pasánál annak érdekében, nehogy az oszmánok velencei kérésre hátba támadják Magyarországot, ha az megpróbálkozna Dalmácia elfoglalásával. Közbenjárását nem kérték ingyen: cserébe négy elsőrangú magyarországi várat helyeztek számára kilátásba.101

Minden valószínűség szerint az 1510. esztendő volt Balsa Péter herceg életének legfontosabb időszaka, ami politikai befolyását illeti. A cambray-i liga felbomlásával a „kisbirtokos'' herceg jelentősége rohamosan csökkent. Bár, mint szó volt róla, Ahmed pasa Szelim udvarában is megőrizte vezető helyét, az új szultán 1512 után jó pár éven keresztül keleten hadakozott,102 és mire az oszmánok ismét Magyarország felé fordultak, már sem Péter herceg, sem Ahmed nem élt. Érdemes ugyanakkor ezt a

94 Sanuto 1.113.

95 Serenissimus dominus noster rex illustri Petro Balsa duci S. Sabe aule sue maiestatis familiari ad racionem serviciorum suorum unacum prioribus pecuniis suis, que in preterita dica illius regni Sclavonie eidem restitute non sunt, de proxime futura contribucione eiusdem regni Sclavonie ducentos et nonaginta florenos dari deputavit et commisit — DL 107 946. p. 11., vö. Adamcek - KampuS: Popisi i obracuni i. m. 45-46. (300 forintot utal ki neki a kincstartó).

96 Az ún. cambray-i ligára lásd Fraknói Vilmos: Magyarország és a cambrayi liga 1509-1511. Budapest 1883. Kosáry DMagyar külpolitika i. m. 95-100.

97 Atamsovski, V.: Pad Hercegovine i. m. 168-172.

98 Simeon Ljubic: Commissiones et relationes Venetae I. Annorum 1433-1517. Zagrabiae 1876.113.

99 disse, chel bassa dela Bossina suo barba era andato a Constantinopoli — uo. 114.

100 Atamsovski, V: Pad Hercegovine i. m. 208.

101 ThallóczyL.: Bosnyák és szerb i. m. 246. — A négy várra (promettendoli 4 del meglior castelli che sia in Hungária) lásd Ljubic, S.: Commissiones et relationes i. m. 122.

102 Atamsovski, V: Pad Hercegovine i. m. 211-215.

125