Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)

Neumann Tibor: Hercegek a középkor végi Magyarországon

HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON vesztett lett az udvarban, hogy még az 1498. évi törvény sem említi meg őt a hercegek és grófok fel­sorolásával induló 22. törvénycikkben,60 azaz ekkor még nem kapott engedélyt arra, hogy a birtokain beszedett állami adó fele terhére saját bandériumot tartson. Ez év végén azonban végül megegyezést kötött az udvarral, és immáron másodjára is elnyerte a báni címet, ezúttal életre szólóan. Ezt követően hűséggel szolgálta Ulászlót, és több katonai sikert is elért a törökökkel szemben. A lepoglavai pálos kolostorban eltemetett 31 éves herceg kiskorú fiaival 1505-ben kihalt a Hunyadi család.61 Még mindig hatalmas birtokait évekkel később II. Ulászló, hogy hatalmi helyzetét tovább erősítse az országon be­lül, saját unokaöccsének, György brandenburgi őrgrófnak adományozta, aki feleségül vette Corvin özvegyét is.62 Csupán érdekességként említhető, hogy a hosszú titulatúrával rendelkező birodalmi fe­jedelem egy 1513. évi oklevelében magát rendhagyó módon egyben „zagorjei hercegnek és hunyadi úrnak” is nevezte.63 A szokatlan, így önkényesnek tűnő címösszeállítás egyszerre utalt Corvin hercegi rangjára, az általa birtokolt, de címként sohasem használt zagorjei (Varasd megye) grófságra és a Hu­nyadi család örökségére. Újlaki Lőrinc boszniai hercegsége Corvin János herceghez hasonlóan élete alkonyán Újlaki Lőrinc sem könyvelhetett el zökkenőktől mentes életutat. О sem születésétől viselte a hercegi címet, hiszen apja, Újlaki Miklós — a Zsigmond király halálát követő „zavaros idők” Hunyadi Jánoshoz mérhető politikusa — csak az 1472. évi tava­szi országgyűlésen kapta meg Mátyás királytól a magyar koronának alávetett boszniai királyságot.64 Lőrinc 12 éves lehetett ekkor, serdülő korában lett tehát boszniai herceg. Ahogy Corvin, úgy ő is kiváló nevelésben részesülhetett, még ha erről keveset is tudunk, de latinul írni bizonyosan tudott.65 Kettejük életútjának további hasonlósága, hogy végül egyikük sem örökölhette meg apja királyságát. Újlaki Miklós 1472-ben nem minden előzmény nélkül került „hivatalos” kapcsolatba a bosnyák koronával. Miután Mátyás király 1463-ban nagyszabású hadjáratot vezetett Bosznia visszafoglalására, amelynek során sikerült magyar uralom alá vonnia az ország északi részét és Jajcát,66 67 az új terület védel­mét először Szapolyai Imrére bízta, aki a „Bosznia kormányzója és dalmát-horvát-szlavón bán” címmel látta el a teljes délnyugati határvonal védelmét. Egy évvel később, 1465 első felében ugyanakkor Mátyás úgy döntött, leváltja Szapolyait.6 Úgy tűnik, hogy a kormányzó Bosznia védelmében betöltött szerepét részben Újlakira kívánta bízni, aki ekkor a szlavón és a macsói báni címeket viselte. Ekkortól adatolható 60 DRMHIV102. 61 Corvinnak eddig is ismert, 1505 márciusában elhunyt Kristóf nevű fián kívül volt még egy — talán utószülött — Mátyás nevű fia is, aki alig néhány hónaposán halt meg 1504-1505 fordulóján, lásd Neumann Tibor. Mátyás herceg. (Szerény adalék a Hunyadi családfához). Turul 88. (2015) 72-73. 62 Schönherr Gy.: Hunyadi i. m. passim. 63 necnon dux Zagorie et dominus de Hwnyad — DL 34 423. 64 Újlaki Miklós személyére és a boszniai királyságra lásd András Kubinyi: Die Frage des bosnischen Königtums von Nikolaus Ujlaky. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 4. (1958) 373-384., Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában (Adatok а XV századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához). Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 4. Szerk. Kanyar József Kaposvár 1973.3-44., Fedeles Tamás: „Bosniae ... Rex ... Apostolorum limina visit". Újlaki Miklós 1475-ös római zarándoklata. Történelmi Szemle 50. (2008) 461-478. 65 Lőrinc életkorára, neveltetésére és életére összefoglalóan lásd Fedeles Tamás: Dux Laurentius. Újlaki Lőrinc boszniai herceg pálya­futása. Bácsország 68. (2014) 40-48. — Lőrinc hercegségére lásd Schiller B.: Az örökös főrendiség i. m. 294-295. 66 Kubinyi András: Mátyás király (Tudomány - Egyetem). Budapest 2001.56., Kubinyi, A.: Die Frage i. m. 375. 67 Uo. 375-376. 105

Next

/
Thumbnails
Contents