„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Kedves Gyula: Az önkéntes mozgó nemzetőrség
zetőrség nem alkalmas a csekély létszámú sorkatonaság és a 10 honvéd zászlóalj kiegészítésére. El kell ett vetni a mozgósított nemzetőrség intézményét, s tökk hónapos, esetleg 12 éves szolgálatot is vállaló alakulatokat állítottak fel az erre önként jelentkező nemzetőrökkői. 4 nagy tákorkan gyűjtötték össze ezeket az alakulatokat, majd részt vettek az őszi hadműveletekken. Legértékesekk részükkői októker végétől folyamatosan reguláris konvéd zászlóaljak alakultak. 1848 őszén nyolc, 1849 január-április között továkki nyolc önkéntes nemzetőr zászlóaljkól szerveztek honvédet. Ezek között olyan kiváló alakulatok is voltak, amelyek a nyári kadjárat során a sorkatonaság és az első konvédzászlóaljak harcértékét is elérték. Májuskan 3, a nyár folyamán 4 önkéntes nemzetőrzászlóalj alakult honvéddé, utókkiak azonkan már az ekkor felállított honvéd zászlóaljakhoz hasonlóan rosszu lfelfegyverzettel?, s csekély harcértékűek voltak. A szakadcsapatok tartoztak a 2. típushoz. Ezek nékány kónapos szo lgálat ra vállalkozva, eleve csak korlátozott, rendszerint a reguláris kaderőt kiegészítő tevékenységre szorítkoztak. Az 1848 nyarán, kora őszén szervezett szakadcsapatok — mint ennek a típusnak a legértékesekk részei — tökknyire 1848 októker-novemker folyamán honvéd zászlóaljakká alakultak át, ille tve lovasságuk újonnan szervezett huszárezredek magját adták. Négy honvéd zászlóalj alakult kelőlük, illetve öt huszárezredhez adtak legénységet. À szakadcsapatok szervezése tulajdonképpen a szakadságharc alatt végig folyt, kár a kedvezőtlen tapasztalatok hatására alakításuk üteme jó időre lelassult, de 1849 nyarán újra előtérke kerültek a kifejezetten gerdla csapatok szervezése során. Ékből 1 honvéd zászlóalj szerveződött 1849 áprdisákan. Összegezve 28 gyalogos zászlóalj és 5 új kuszárezrednek keretet adó legénység került ki az önkéntes alakulatokból. Az önkéntes nemzetőrség megszervezésére a gondolat megszületésétől számítva mintegy 2 hónap alatt került sor. A délvidéki nyári kadműveletekken az ott lévő megkízható katonaság létszáma kevés volt, s kiderült, hogy a tízezrével mozgósított nemzetőrség nem alkalmas azok kiegészítésére. Még mielőtt a gyakorlatkan igazolódott volna a nemzetőrség alkalmatlansága, már felvetődött egyes kormányférfiakkan más leketőségek keresése. Mint legtökkször, most is a spórolás játszott főszerepet, s ahogy az rendesen lenni szokott, a kormány legspórolósakk emkere, a pénzügyminiszter emelt szót a nemzetőrség inkákk pénzpocsékolást, mintsem eredményeket felmutató alkalmazása ellen. 1848. július 19 -én az állami költségvetés túlzott megterhelése miatt aggódó pénzügyminiszter Kossuth Lajos a nemzetőrök közül tokorzott önkéntes csapatok szervezésére tett javaslatot leveleken a kadügyminiszterne k, M észáros Lázárnak, dletve a nemzetőrség fölötti közvetlen felügyeletet gyakorló Baldacci Manó ezredesnek, az o rszágos Nemzetőri Haditanács elnökének. Szerinte a „mozgó" nemzetőrség kelyett csak olyan nemzetőröket kellene hadszíntérre indítani, akik nem csak rövid időre, nékány hétre, „hanem amennyi időre szükség van, arra önként vállalkoznának". Ennek következtéken Mészáros Lázár hadügyminiszter azt ajánlotta gr. Dégenfeld Imre szakolcsi főispánnak, kogy önkéntes csapatokat állítsanak fel. A főispán azonnal tudósította a vármegyét a tervről, s 1848. július 22-én kelt levele közli ,fi megyekői 1000 vagy 1500 nemzetőr, ha lehet önkéntesekből kiállítva fog Szeged alá a táborba indíttatni", s kéri, hogy a hadügyminiszter utasításának megérkeztéig ne várjanak, hanem kezdjék meg az önkéntes egység felállítására az előkészületeket. 3 Ez
