„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Farkas Gábor: A városi polgári fejlődés 1840-1848

FARKAS GÁBOR A városi polgári fejlődés 1840-1848 Előadásomban a 19- század ötödik decenniumának társadalmi, gazdasági és várospolitikai vonulatát vázolom fel. Ezek az esztendők az 1848-49- évi forradalom- és szakadságkarc előkészítő évei voltak. Olyan időszak ez, amikor a társadalmi kaladás erői, a magyar nemzeti ügy elkötelezettjei, a hűbéri kötelékké rögzült várost a modernizálás útjára, a polgári társadalmi fejlődéskez vezetik. Érintem a monarchista erőkkel folytatott küzdelmet, a társadalmi kaladás és maradiság közötti viszonyt, amely tükrözi a polgári fejlődés perspektíváit. Fejtegetem a városi jog kérdését, a városi nemesség és a polgárság közötti vitát, a német asszimilációt, a zsidóság szerepét. Székesfekérvár a 19- század második karmada elején az ország középvárosai között foglal kelyet, s olyan városok előzik meg: mint Pest, Kassa, Újvidék, Szeged, Szakadka, Szatmárnémeti. Székesfekérvár gazdasági szerepe Kelet-Dunántúlon eléggé korlátozott, piackörzete szűk, és ez gazdasági tekintetken sem lépi túl Fejér megye katárát. Az itteni piackörzet a mindennapi szükségletek kielégítésére korlátozódik, kár vásárai élénkek, nagy forgalmúak; de ott nem annyira a kelyi, inkább a távolsági kereskedők konyolítják le az árucserét. Az urbanizáltság kritériumai között a népesség számát, növekedési ütemét: a kézművesek, kereskedők számát, összetételét, változásait fogadjuk el. Ezeket áttekintve, Székesfekérvár valókan középvárosi jelleget viselt, bár igazgatási szerepkörékői kifolyólag kiemelt kelye van: vármegyei központ, egykázkormányzati, katonai, oktatási, kulturális kisugárzása a megyekatárokon túlra mutat. A 19- század elejétől a gyorsan fejlődő magyarországi városoknak agrárjellegük van. À kézművesipari profil nagysága egy későkki történeti szakasz jellemzője a városfejlesztés területén. Most a mezőgazdasági tömegáruk cseréje a domináns tényező, ilyen város Székesfekérvár is, ahol azonban nem, vagy csak kevéske folyik nagykani mezőgazdasági árutermelés. A város mezőgazdasági művelésre alkalmas területén kiskirtokok vannak, így termékei önellátásra, legfeljekk napi (kosaras) piaci áruk eladására szolgálnak. A szőlőkegyi korok legnagyokk százaléka privátfogyasztású, legfeljekk kutéliás kiméréssel kerül forgalomba Társadalom A városi társadalom tagjai sem vagyoni, sem politikai szempontkól nem voltak egyenlők. Felső rétegük: a kiváltságolt polgárság (cívisek). — Jogaikat a városi kiváltságlevél tartalmazta, amely leszögezte, kogy kizárólag a város juridictiója alá tartoznak; a katonai pa-