„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

tek. A május 7-én tartott ülésen ezt kísére kék meg tisztázni, amikor ismertették az április 5-én kozott katározatot, és felolvasták a minisztériumhoz felterjesztett, i lletőleg az országos kormánykatóságoktól érkező válaszleveleket. Az ülés kimeneteléről a szűk szavú jegyzőkönyvek nem tudósítanak bennünket részletesen, de azt mindenképpen megállapíthatjuk, kogy később a kérdés már nem vetődött fel ilyen kevesen.

31 A több k étig tartó választási procedúra a „tisztújítási választók gyűlésével , vagyis a választójoggal rendelkezők összejövete lével 1848. május 8-án kezdődött. Elsőként a kijelölő bizottmányt alakították meg. Szemere Bertalan belügyminiszter rendelete értelmében, a közép városok kategóriájába tartozó Székesfekérváron 10-17 tagú bizottmányt kellett állítani. A testület létrehozásával a korábbi városi hatóság működése megszűnt. A választók titkos szavazással a tisztújítási elnök mellé 14 tagot választottak.

30 E bizottmány feladata a választások men etél 3en megkatározó volt, hiszen a tisztségekre pályázók közül megmérettetésre csak azok kerülhettek, akiket e testület jelölt. A pályázók közül, szintén a kora bbi évszázadok szokásának megfelelően 3 személyt jelöltek. Ezen az ülésen határozták meg n választandó városi képviselők számát is. À törvényi előírás 12 000 lakos után 82 tagú képviselőtestületet határozott meg, s e felett min den 400 la kos után további egy mandátumot állapítottak meg. A város népességének megfelelően Székesfehérváron 97 képviselő megválasztására került sor a későbbiekben."

39 (A vármegyében népképviseleti választást nem tartottak, a megyei közgyűlésen választottak egy nagyobb létszámú bizottmányt, amelyben képviseletet nyertek legalábbis a politikai igény szintjén a „megyei honpolgárok minden osztályait"J Eëy korábbi ülés hat ározata alapján a tisztújító közgyűlésre május 11-én és az ezt követő napokban került sor. Battykány István üdvözölte a hallgatóságot, majd a tisztikar nevében Haáder Pál főbíró, a városi pecsét átadásával egyidejűleg lemondó tt. A választott polgárság neveken Tschida János „polgári szónok" — a testület vezetője — köszönt le kivataláról.

40 A választás idejére ideiglenes kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt állítottak. A választásra vonatkozó jogszabály ismertetését követően a szavazatok szedésével a kijelölő választmányt bízták meg. À választások tisztaságának ellenőrzésére is gondot fordítottak, a negyedmesterekre bízták meg a városrészek ellenőrzését.

41 A város kilenc kerülete három helyszínen szavazott. A szabad királyi városokban a választásokat titkosan tartották.

42 A tisztújításra már korábban 3 szekrényt és 2000 számozott golyót készítettek.

43 A tisztikar megújítása a polgármester választásával kezdődött. À jelöltek közül elsöprő többséggel, 1137 szavazattal Haáder Pál korábbi főbíró lett Székesfehérvár polgármestere Major Sándor ós Tschida János ellenében. Főbírónak 760 szavazattal, König József ügyvédet, volt országgyűlési követet (az 1846. augusztus 10-i tisztújításon már jelölték polgármesternek, de a felkérést elutasította), városkapitánynak 662 szavazattal a nemzetőrség szervezésében elismertséget szerzett Hamvasy Emért választották. A tanácsnoki állásokra a város beosztását követve kilenc személyt Kolosváry Miklóst, Pacsay Györgyöt, Baur Györgyöt, Niczky Jánost, Ferenczy Jánost, Zsömköry Edét, Schachtner Jánost, Füster JánosP

D és Fanta Károlyt választották.

46 A tanácsnokok többsége nem volt aktív szereplője a márciusi és áprilisi eseményeknek. Közülük Füster János, Fanta Károly az ezt megelőző tisztújításon jutott ehkez a pozícióhoz, míg Baur György, Niczky János, Ferenczy János már korábban is tanácsnok volt. Az újabb