„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott
CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, kelykatóságfi és országgyűlési választások S zékesfekérvár ott Székesfekérvár 1848 márciusában zajló eseményeinek feltárása számos nekézségke ütközik. À városkan megindult önszerveződések pontos kemutatására, — általában a forradalmak történeteinek feltárásakor is ezt á llapítkatj uk meg — nem áll rendelkezésre elegendő írott forrás. A tanácsi iratok, esetenként jegyzőkönyvek kiányákan az események tökk fontos pontját nem tudj uk pontosan felvázolni. 1 Ennek köszönketően a kutatók tanulmányainak alapját a visszaemlékezések teszik ki. Ezek közül emelketjük ki Boross Mihály: „Élményeim" címmel 1881-ken megjelent visszaemlékezését, amely nem csak a forradalom és szakadságkarc eseményeire, de a megtorlásra is vonatkozik. A naplókat, visszaemlékezéseket csak forráskritikai vizsgálatokat követően építhetjük ke a korszakról kiala kított véleményünkké. E megállapítás Boross esetéken is tökk ponton igazoló dik. A visszaemlékezésekre jellemző önigazolással nála is találkozkatunk, másrészt a tökk évtizeddel későkk írott mű nem minden esetken tárja fel pontosan a forradalmi események egyes részleteit. À városi eseményekkel az említett Boross visszaemlékezésen kívül tökk memoár is foglalkozik. Ezek között említhetjük Pulszky Ferenc Eletem és Korom címmel írott munkáját, vagy idősk Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratait. Ez utókki munkák azonkan csupán részleteket tartalmaznak, csak úgy mint Rónay Jácint naplója. A forradalom első kónapjákan a tömegmozgalom, a társadalmi önmozgás adta az események fontosakk történéseit. Ez az időszak az országgyűlés kerekesztéséig, az áprilisi törvények szentesítéséig tartott. Ezt követően már a törvény adta keretek között zajlott le a politikai és társadalmi rendszerváltás, amelynek legfőkk momentumai: a kelykatósági választás, az új polgári közigazgatás kiépítése, majd az országgyűlési választások voltak. À városi adminisztráció ezekken a napokkan zökkenőkkel működött. A városkan létező tömegmozgalom nem tartott ugyan igényt a korákbi közigazgatás leváltására, de ellentéteik kamarosan elmélyültek, kiszen a 9 tagéi városi tanács a tömegmozgalmak mederke terelését szerette volna elérni. Az évszázados közigazgatási struktúra legitimitása megingott. Székesfekérváron a népmozgalom „leszerelésére" a tanács testülete kiegészítette magát. A szűk körű testület döntéseit a város polgárai nem fogadták el. Más városokkoz kasonlóan ekkor nem tanácsi üléseket tartottak, kanem a választópolgárság testülete is jelen volt az üléseken, sőt a „sorsfordító" kérdéseket még szélesekk körken a város polgárainak jelenlétéken tárgyalták meg.
