„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Demeter Zsófia: A székesfehérvári szerbek állásfoglalása 1848-ban
Pulszky Ferenc 1848 áprilisában a zsidóellenes székesfehérvári intézkedések visszavonatására. 3 ) A magyar sereget Veszprémken összpontosították, ám ez a tákorkely szeptemker 15-e, István nádor főparancsnokká való felkérése után, — amint nyilvánvalóvá vált, kogy Jellasics főerői a Balaton déli partján közelednek — Székesfekérvárra került át. Az újonnan tákorka szálló hadseregrészek már a Maroskegy környékén kialakított tákorhelyen gyülekeztek. Batthyány miniszterelnök szeptemker 17-én rendelkez ett Székesfekérvár védmű veiről. 74 A Nádor-csatornát gátakkal zárták el, a Sárréten átvezető utakat járkatatlanná tették, a város körül sáncokat és torlaszokat kezdtek a lakosság közmunkájának erejével epi teni. 75 A munkák, az ellenségtől való félelem, és a gyorsan gyarapodó katonaság ellátása igen nagy terkeket rótt a városi lakosságra, a rend fenntartása érdekéken a fegyveres erőt is igényke kellett venni. így került sor arra, hogy szeptemker 19-én a korsodi nemzetőrök jelentették, kogy Simonovics Simon az erődítések ellen lázít. 76 Különös nyugtalanság érződött a külvároskan. 77 Simonovicsot ezért ke is körtönözték, majd a korvát megszállás után a szerkek küldöttséget menesztettek Jellasicskoz az érdekéken, így a kán parancsára szeptemker 28-án kiengedték. Am a pákozdi csata után ismét körtönke vetették és csak 1849 januárjákan szakaduit. 78 Jellasics parasztvédő demagógiája sem maradt katás nélkül. Somogykól terjedtek a kírek arról, kogy Jellasics ,/a szegényeknek pártját fogja, csak az urak ellen jön, azokat akarja ••/ •" 79 niego/m . Székesfehérvár védelmi terve szeptember 24-éig az erődítésre épült. A tervet a Fehérváron jelen volt tisztek végülis elvetették, mert túlságosan kosszú vonalat kellett volna a túlerővel közeledő ellenséggel szemken védeni. Az új kaditervet a Kiss Ernő kíséretéken érkező Kohlmann József dolgozta ki 80 , mely szerint a magyar erőket kivonták S zékesfe kér várról. Szeptemker 26-án a magyar sereg elkagyta a várost, és Pákozd, Sukoró illetve Pátka térségéken készült föl a pákozdi csatára; utóvédje még látta egy magaslatról Kempen oszlopának kevonulását. A kizalmatlanság, és az ellenség köztudomású kegyetlenkedéseitől 81 , valamint a város ismételt védtelensééé tói való félelem légköréken Jellasics elővédének megérkezését nagy riadalom fogadta, s rögtön árulásról kezdtek suttogni. Bizonyos volt, kogy az utak elárasztása után a sánccal erődített városka Jellasics kadserege csak árulás útján jutkatott ke olyan könnyedén. Rögtön felmerült, kogy a kurvátokkal együtt érkező, Jellasicskoz feltűnően kejáratos volt megyei adminisztrátor, gr. Zichy Ödön lett volna az áruló. Kállay Ödön kormánykiztos kiderítette, kogy a grófnak nem volt közvetlen köze az áruláskoz, kanem a sárszentmikályi Zicky uradalom tanítója vezette a járkató gázlókon Fek érvárra Kempen hadtestét. 82 A sors iróniája, hogy az elcsapott, részeges szerh tanító, Oruics Lázár a vizsgálatok szerint éppen Zicky grófon akart tettével kosszút állni, s mint tudjuk, Zicky bitófán végezte, Gruics Lázár pedig Jellasics kadseregéken 35 ft. zsoldot élvezett. 83 Le kell szögeznünk tékát, kogy a székesfekérvári szerk közösség délszáv politikai orientációja, az illír mozgalommal való kizonyos kapcsolata ellenére, nem csatlakozott a városka kenyomult korvát sereghez, sőt: annak rablásai, erőszakoskodásai éppúgy sújtották a szerkeket, mint a város egész lakosságát 84 , s a megtorlást is éppúgy elszenvedték. Odzsis Tivadarról — immár így megmagyarosítva nevét — halálakor, 1808-ban, mint az egész városi
