„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Demeter Zsófia: A székesfehérvári szerbek állásfoglalása 1848-ban
kogy a várost megvédik az esetlegesen ketörő kurucok ellen. 1704. január 7-én viszont a magyar polgárok álláspontja már elvált a németekétől és a rácokétól: a magyarok a kurucok előtti megkódolást sürgették, akik ke is vonultak a városka. 63 À szerkek és a németek sem azonosultak tékát a kuruc üggyel 64 , s csak a kuruc fenyegetettség vitte rá őket álláspontjuk feladására. 65 ilyen kelyzetken viszont a város fokozott veszélynek volt kitéve mindkét karcoló fél részéről, s rendesen kivette részét mindkettejük dúlásákól. 66 A. császári csapatok általi visszafoglalással a városkan lakó szerkek természetesen úja bt számkeli megerősítést kaptak — még ka csak időlegesen is — a császári kelyőrséggel, amely elsősorkan rác katonákkól állt, sőt azt 1707-ken új akk 600 esztergomi és kudai rác katonával egészítették ki A sors különös fintora, kogy későkk, amikor a jótékony feledés már eltakarta a valós tényeket, a fekérvári rácok kátrányát szenvedték döntésüknek. A városi katóság azzal prókálta álláspontját indokolni a Helytartótanács szigorú kérdésére, ti. miért akadályozza a görögkeletiek torony-építését, — kogy „a Rác-külvárosban lakó görögök nagyrészt a Rákóczi-forradalomhoz húztak . 6S A székesfehérvári szerbe k 1848-b an Az előzőekken elmondottak, a történeti előzmények, a szerk felkelés és a korvát fenyegetettség nem tette egyszerűvé sem a székesfekérvári szerkek álláspontjának kialakítását, sem pedig lépésedé megítélését. A kadi kelyzet, a város közvetlen kadi, illetve a forradalmi vívmányok fenyegetettsége miatt a kizalmatlanság légköre alakult ki 1848 nyarán. Jellasics kadseregének készülődését, a magyar ügy fenyegetettségétől és főként a dunántúl iak saját fenyegetettségé Lói való felel em messze megelőzte. Jeli asics tevékenysége szította azokat a vádakat, amelyekkel Teodor Odzsics (1804-1868) fekérvári görögkeleti lelkészt (1831-35 között tanító, 1846-tól lelkész, 1851-től esperes ) és vele az egykázközséget illették. Híre terjedt, kogy Odzsics összejátszik a kánná 1, tőle kapta az úja 1,1, parancsokat, ezért volt napokig távol Fekérvártól. 1848. augusztus 2-án városi vizsgálat indult ellene, amelyken a gyanú nem igazolódott, semmi alapját nem tudták kideríteni. 70 A vádak és a vizsgálat keltette nyugtalanság miatt a székesfekérvári szerkek augusztus 10-én kűségnydatkozatot tettek a magyar kormány és a szakadságkarc ügye mellett a Közlönyken 71 magyarul: „soha sem okot, sem alkalmat nem nyújtottunk annak még csak alapos gyanújára sem, hogy Magyarország alkotmányos törekvésén kívül az ország érdékétől eltéró'idegen törekvésünk lett légyen... mi annak nyilvános bebizonyítására, hogy az említett alvidéki lázítókkal sem tettleg összeköttetésben nem vagyunk, sem hazánk békéje ellen irányzott bűntetteikre nézve a legtávolabb is egyet nem értünk... ". A rácok megítélése azonkan Jellasics szeptemker 11-ei ketörése miatt nem nyert kedvezőkk színe ket. A sorezredek átcsoportosításával és a székesfekérvári nemzetőrök augusztus 30 -ai kivonulásával 72 Székesfekérvár szinte teljesen védtelen maradt. À „zöldhajtókás Erneszt-bakák' már a drávai tákorkan voltak, míg a törzsével Móron elkelyezett Kress könnyűlovas ezred egységei Jellasicskoz csatlakoztak. (Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, kogy ez utókkiak Jellasics ketöréséig ellátták kelykeli feladataikat; őket használta pl.
