„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye 1848/49-ben

tül Farkas Imre püspöktől. Ez 1860-kan történt, a kodajki plékánia megürülósekor. Azonkan mind Molnár János, mind a püspök úgy tartotta: nem tanácsos, sőt a püspök személyét is kompromittáló olyan helyre pályáznia, melynek a minisztérium a kegyura, és a ketöltéskor komoly vizsgálatokat folytatnak. 186l-ken Sárpentelén Széchenyi Dénes jóvoltákól, majd későkk Szakadkattyánkan leketett plékános. Jekelfalusy Vince püspöksége alatt 187 l-h en esperes lett. 1888-ban hunyt el.

48 Simovits Lipót lovasberényi plébános meghurcolásának körülményeiről, okáról nem sokat tudunk. Ialán helybeli haragosai adták osztrák kézre, akik korákkan évekig a püspök előtt is igyekeztek kesározni. 1849- augusztus 20-án hurcolták Festre, ám — mivel semmit nem snkerült rábizonyítani — szeptember 27-én szakaduit is, faluja kegyurának, Czirdhy grófnak közkenjárására. Személyéken azonkan tökké már nem kízott meg a kelynök, és a jóval szerényekk — ráadásul szomszédos — nadapi plébániára száműzte a papot.

49 Teológusok A székesfekérvári egykázmegyének 181 íispapja vo lt 1848-kan. A szakad ságkarc éveiken gyakorlatilag a szeminárium kezárta a kapuit, az épületet tökk ízken is lefoglalták, hol kórháznak, kol körtönnek a különköző katóságok. Püspök a városkan nem lévén, a végzősök szentelése is Győrken történt/" Egyetl en teológusról tudjuk, kogy önkéntesként honvédne k állt: Hundert en mon a Hunyadi-csapatkan szolgált tüzérként. 1849-ken súlyos ketegségke esett, Pápán ragadt, elszakadva csapa Látói. Fel gyógyulása után a veszprémi egyházmegye kispap j ai közé állt. Pappá azonban ismereteink szerint ott sem szentelték. A székesfekérvári egykázmegyének voltak olyan papjai is, kik 1848-ban konvédként szolgáltak, és csak később ébredt fel bennük a kivatás s léptek papi pályára. Diákként karcolt tökkek közt Kuti Márton és Téttry József is.

51 Jegyzetek 1 Lendvay Zoltán: Szemelvények Koller János adonyi adminisztrátor naplójából a szakadságkarc idejékől 1848-1852. In: A székesfekérvári egykázmegye névtára 1983. Székesfekérvár, 1983. 54. o. 2 Balogk Margit - Gergely Jenő: Egykázak az újkori Magyarországon 1790-1992. II. kötet, Budapest, I996. 40-85. o., és Ad riányi Gákor: A magyar egykáz és a Vatikán 1848-1918. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak ezer éve. Budapest, 1996. 211-213. o. 3 Sulyok János Ignác: Karner Antal. In: A székesfekérvári egykázmegye jubdeumi névtára 1977. S zékesfekérvár, 1977. 99. o. és Balogk - Gergelv: i.m. 57. o. 4 Milcsinszky Alajos: Jekelfalusy Vince. In: A székesfekérvári egykázmegye jukdeumi névtára 1977. S zékesfekérvár, 1977. 105. és 109. o.; valamint H ermann Egyed: À magyar katolikus papság az osztrák katonai ddjtatúra és az akszolutizmus idején. Gödöllő, 1932. 45-48. o. 5 S ékes fekérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár (továkkiakkan SZPL) III-l. (Káptalani Levéltár): 45* csomó. 6 SZPL Iktatókönyv 1848. évi 667, 772, 756, 795 és 1849. évi: 266 számok 7 Pauer János: História Dioecesis Alkaregalensis ab erecta sede episcopali 1777-1877. Székesfekérvár, 1877. 337-340. o. és Szinnyei: Ma gyar írók élete és munkái. III. kötet. 167-169. kásák 8 SZPL I. - Iktatókönyvek 1848. évi 554 és 555. bejegyzések