„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Demeter Zsófia: A székesfehérvári szerbek állásfoglalása 1848-ban

a M aros mentén talált otthonra. A hetelepedés — miután itt a császártól kiváltságok nép­ről volt szó — sokszor vált forrásává a nemesi vármegyékkel, a földesúri katalommal és a ró­mai katolikus egykázzal különköző összeütközéseknek. 34 Eltérő szokásaik és életmódjuk — melyet döntően a jokkágyi alávetettség elutasítása motivált — miatt sok veszélyes feszültség gyülemlett fel a mindennapi együttélés során. A Török Birodalom új határvonala csak a karlócai kéke (1Ó99) után alakult ki, azután hozták létre a határőrvidékeket, akol a határőri szolgálat fejéhen szahad paraszti joga llást kaptak, viszont odalett a szerk föld visszakódításának reménye, s így a szerk területeket im­már államhatár vágta ketté. így vált a menekültek átmeneti kefogadása végleges megtele­pedéssé: a szerbség intézményes visszatelepítése nem került már szóka. A szerk metropoli­ta is a szerémségi Kanócára, tékát a k atárőrvidékre költözött. Äz ipeki (Pec) pátriarkátust a Török Birodalom fennhatósága alatti szerk területeken 1766-ban megszüntették. 35 Ek­kor a magyarországi szerk ortodox egykáz autokepkalitást nyert, ezt azonkan a konstanti­nápolyi pátriárka csak 1855-ken ismerte el. Ezzel megszűnt a török fennhatósága alatti önálló szerk egykáz. A szerk nemzeti egykáz tehát csak az 1690-ken Magyarországra ex­portált szervezetéken létezett. 36 À szerk társadalomkan különös kely illette meg az egykáz képviselőit. A keleti keresz­tény egykázkan a logikusan felépített dogmarendszer kelyett a külső forma, a kagyományos rítus vált a hi tél et alapjává. Áz ortodoxia a feudalizmus idején közel tudott lépni a töme­gekkez, a szertartások a népszokások rendszeréke dleszkedtek. A vallásosság mintegy össze­nőtt a nép élettel, s annak összetartó erejévé vált. A szerkség más vallású népek közé éke­lődve nagy vallásos kuzgósággal ragaszkodott az ortodox egykázhoz: mindakkan, ami an­nak jogait, autonómiáját veszélyeztette, nemzeti kiváltságainak sérelmét látta. À megyei és föld esúri felsőségtől való idegenkedésen túl, főképp más vallások elutasítása emelt gátat közéje és a magyarság közé. Pópái vezetésével védekezett a magyar katolikus klérus ellen, amely tizedet követelt, a katolikus ünnepek megtartására kényszerítette, a maga ünnepei­ken zavarta, az uniót erőszakolta. így leketséges az, kogy a szerk ortodox egykáznak döntő része volt akkan, kogy a szer­kek élen jártak a kazai nem magyar népek közt a nemzetté válás útján. A görögkeleti egy­káz lett a szerk nemzeti egység letéteményese, kiszen a szerk népi területet a török-Haks­kurg államhatár vágta ketté. A súlypont fokozatosan Karlócára helyeződött, lassanként va­lamennyi szerk a karlócai metropóliákan látta a nemzeti élet központját. 37 A nemzeti összetartás táplálójává lett az a tény is, kogy a ,^zerb nép olyan területeket la­kott, s így olyan területeken létezett ortodox egyház, amelynek azelőtt soha nem volt szerk lakossága . 33 Ez a népesség a megismétlődő szerk menekülthullámok révén állandó után­pótlást kapott, valamint a patriarkátuson, majd a metropolian keresztül állandó kapcsolat­kan maradt egykori hazájával. Maga a hécsi udvar is szorgalmazta a hazai szerk egyház önállóságát, hogy ne legyen füg­gésben külföldi, konstantinápolyi vagy oroszországi pátriárkától. Ugyancsak maga a Haks­kurg politika járult kozzá nagymértékken akkoz, kogy a határőrvidéki Karlóca a szerk kö­zösségtudat és politikai törekvések középpontjává s kisugárzójává váljék. Csernovicsék I. Li­pótkoz intézett folyamodványa azt foglalta magáka, ami az ipeki pátriárkának, mint a szerk vazallus nép fejének szóló szultáni megerősítő leveleknek volt állandó visszatérő tartalma.

Next

/
Thumbnails
Contents