„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Kertész Botond: Az evangélikus egyház 1848-han, az oktatásügy autonómiája

ne, ami vallási lázadáshoz vezethet. Ha a közös iskolák iránt megnő a bizalom, akkor ezek előhh-utókh kényszerítés nélkül is ki fogják szorítani a felekezeti népiskolákat. A vallási közönyösség növelése a felekezeti iskolák korlátozásával nem leket célja az államnak, mert ez felkeléshez vezetket, mint a jakokinus diktatúra idején Franciaországkan. A kaloldal erőteljesen támadta Pázmándy javaslatát, amely szerintük az augusztus 5-i döntést gyakorlatdag megsemmisíti. A felekezetek tökksége nem kényszerítketi a kisekkséget a felek ezeti iskolák fenntartására. À jelenlegi felekezeti iskolákat községi-állami iskolákká kell átalakítani, amit Zsembery Imre szerint a protestánsoknak, mint a kaladás zászlóvivőinek támogatniuk ked. Perczel Mór a katolikus iskolai alapítványok államosítását, a protestáns és ortodox alapok megtartását javasolta. Nyáry Pál, a pesti református gyülekezet gondnoka szerint a javaslat szeretné kikékíteni a reakciót, akelyett, kogy kiirtaná. Az augusztus 5-i döntés értelméken a törvénynek ki kell venni az oktatás feladatát a papság kezékől. Pázmándy javaslata me llett a 1 egkatékonyakkan Deák Ferenc szólalt fek Szerinte az országgyűlés nem tekét úgy, mintka nem lennének felekezeti különkségek, még akkor sem, ka egyesek ezeket lényegtelen dolgoknak tartják. A protestánsok és ortodoxok alapítványainak államosítása a magántulajdon elleni erőszakos állami fellépés lenne. Ha a nép felekezeti előítéletei nem állnak szemken a kaza érdekeivel, akkor felesleges, sőt káros érzéseit megsérteni a felekezeti iskolák megtiltásával. Emlékeztette a radikális képviselőket, kogy a nemzetiségi ügyken tett meggondolatlan kijelentéseiknek mdyen káros következményei lettek a nemzet sorsára nézve és óvott attól, kogy ugyanezt a kikát elkövessék a felekezeti iskolák tekintetéken is. Felelőtlen döntésük csak eszközt adna a radikálisok által reakciósnak nevezett papság kezéke. A kevés, közkeszólásokkal és személyeskedő megjegyzésekkel tarkított vita után névszerinti szavazáson Pázmándy javaslatát majdnem ugyanolyan aránykan fogadták el, mint akogyan az augusztus 5-én ülésen az előző döntést.

11 Az alsótákla augusztus 12-i ülésén megszavazta a törvényt, de a felsőkáz Eötvös kérése ellenére úgy döntött, kogy a következő országgyűlés kozzon törvényt a népoktatásról. Az elutasítás indoklásákan az szerepelt, kogy az dlető felekezetek véleményét nem kérte ki kivatalosan a miniszter, valamint, kogy az ország kákorús kelyzetéken nem tanácsos olyan törvényt életke léptetni, amely esetleg növelketné az ellentéteket.

12 A Protestáns Egykázi s Iskolai lapkan (továkkiakkan: PEIL), amely a korszak egy étlen országos, ketente kétszer megjelenő protestáns lapja volt, tökk cikk foglalkozott az oktatás, az iskolai autonómia kérdésével. M ély szakadék kúzódott az iskolai autonómia védelmezői és azok közt, akik az oktatás korszerűsítését az állam által fenntartott közös népiskolákkan tartották leketségesnek. Hauk ner Máté dunántúli evangélikus püspök szerint az iskolarendszer nem katékony az egymással rivalizáló, de egyformán szegény felekezeti népiskolák miatt. Ezért minden népiskolát közössé és községivé kell nydvánítani, a párkuzamosan működő iskolákat pedig öszsze kell vonni. Az elemi iskolákkan szűnjön meg a fel ekezeti kittan, ezt a lelkészek oktassák a gyülekezetekken. A minisztérium készíttessen e kelyett közös erkölcsnemesítő olvasókönyveket, amelyek alapján erkölcstant leket oktatni a népisko lákkan. A tanító a gyerekek tökkségének vallását kövesse, választásukat egy felekezetdeg vegyes, községi kizottság