„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Bana József: Rónay Jácint a forradalom egyházi főszónoka

BAN A JÓZSEF ,Nem jó bántani magyart, mert vérrel védi hazáját!" Rónay Jácint Rónay Jácint a forradalom egfyliáízji fős^ónoka Székesfekérvár szülötte Rónay Jácint, 1814. március 13-án látta meg a napvilágot Leitzinger Domonkos szíjgyártó mester és Farkas Julianna gyermekeként. A székesfekérvári ciszter főgimnáziumkan, majd Esztergomkan folytatott tanulmányokat. A kencés rendke 1831-k en lépett ke. Bakonykélen, Pannonkalmán tanult és nyert tanári oklevelet. Pappá 1839-ken szentelték. M ajd a pesti egyetemen szerzett do ktorátust. A Ma gyar Tud omanyos Akad émia pedig 1847-ken választotta levelező taggá a fiatal tudóst. A forradalom kitörése alapjaikan megváltoztatta életútját. Most életének azt a részét kívánom kemutatni, amely nem más, mint az 1848-49-es forradalom és szakadságkarc két évének történése, vagyis Rónay Jácint tevékenysége a történelmi napokkan. A győri nemzetőrség tákori lelkésze ekkor sűrűn kállai ta a szavát. Mégis volt egy időszak, amikor felejtésre volt ítélve, azon ma nem kell csodálkoznunk, kiszen az elmúlt sajnálatos negyven év történelemírásáka kizárólag a reakciós, királypárti, az egyház vagyonára félt ékenyen vigyázó papok fértek kele. Ekke a képke Rónay sekogy sem dlett kele. Személyével nem tudtak mit kezdeni. így sorsa törvényszerűen a tudatos felejvolt. Ma azonkan nincs semmi okunk, kogy e kivételes személyiséggel ne ismerkedjünk meg. Itt van mindjárt az első kérdés: mi szükség volt népszónokra? A művelt közönség tisztákan volt március 15-dike jelenőségével, az egyszerű nép azonban nem értette meg, azt kitte, k ogy a vdág vége közeledik, vagy a francia s török-tatár sereget várták. Ezért intéztek felszólítást a népkez, kogy felvdá gosítsák a politikai kelyzetről, s a kekövetkező átalakulásról. Győrken először az ág. ev. superintendens, FLaubner Máté mondott készedet a szakadságról. A felszólításra ugyanezt tette Dresmitzer József püspöki kelytartó is, és utána a plébánosok mind kiggadtságra, a rendszeretetre intették a népet: közken azonban a Pozsonyból érkező kedvező kírek katására nagyokk ünnep tartására lelkesítették Győr vezetőit. Aprdis 1-jére elkatározták, kogy estére a mai Széckenyi téren lelkes ünnepet rendeznek. Este kejárták az utcákat a nemzeti őrség új zenekarával, a kástyákon a mozsarak durrogtak, a nép lelkesedett; így értek el a térre. Itt először Lukács Sándor mondott katalmas lelkesítő készedet, majd utána Rónay Jácint állt föl és elmondta a