„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Kedves Gyula: Az önkéntes mozgó nemzetőrség

Pest megyekő 1 2600, Nógrádból 1000, Honiból 600, Esztergomból 200 önkéntes érkezett, s Ivánka 100 budai nemzetőrre emlékezik, ami kevésnek tűnik. Ezekből 4 zászlóaljat alakítottak. Az 1. pest megyei zászlóaljat gróf Ál más s y Erno, a 2. zászlóaljat Giiyon Richárd nemzetőr őrnagyok parancsnokolták. A nógrádi zászlóalj parancsnoka Horváth Pál nemzetőr őrnagv lett, míg a 4 konti és a 2 esztergom-kudai századkól álló zászlóalj tleley János százados parancsnoksága alatt szerveződött. A zászlóaljak kitűnő fegyverzettel voltak ellátva. À 2 pesti zászlóalj kelga csappantyús gyalogsági puskákkal volt felszerelve, a nógrádi zászlóalj szintén Belgiumkól vásárolt modern csappantyús fegyvert kapott, de ezek karakélyok voltak, rövidekk csövük miatt gyalogsági karcra kevéske alkalmasak, szuronnyal mindenesetre ellátták őket. A konti önkéntesek ugyanilyen fegyvert kaptak, az Esztergomkudai két század a császári-királyi kadsereg szintén modernnek számító Augustin rendszerű gyutacsos gyalogsági puskáival voltak felszerelve. Nem volt véletlen ez a tökk iekét meghaladó figyelem a váci tábor felfegyverzését illetően. Már szeptember 9-én utasítás érkezett Ivánkához, hogy egyik zászlóaljával vonuljon Pestre, amit ő az egyik pesti zászlóalj élén a vasút igénybevételével azonnal foganatosított is. A rendelkezés célja hasonló volt a tolnaiak főváros mellé rendelésével. Nékány nap múlva a váci tákor tökki alakulata is a fővároska vonult, majd 13 -án az egész seregtestet útnak indították a Veszprém körül szerveződő magyar hadsereg erősítésére. A csatákan Ivánka 3 zászlóalja vett részt, valamennyi a jokk szárnyon. (Ivánka csapatait nem kontották meg úgy, mint Kosztolányiét!) A negyedik zászlóalj úgy tűnik a fővároskan maradt, dletve valószínűleg belőlük került ki a szeptemker 13án Battkyány utasítására a komáromi erődke küldött 4 század (vagy legalákk annak egy része). Iulajdonképpen Ivánka tákorákoz tartozott volna a pesti csatár zászlóalj is, amelyet Pest városa állított fel, de ez az önkéntes zászlóalj olyan „jól sikerült", kogy már alakítása után alig 3 héttel honvédzászlóaljjá szervezték, s szeptemker 24-én, mint dyen indult a Jellasics ellen szerveződő kadseregke. Ennek az alakulatnak az esete jelzi leginkákk az önkéntes mozgó nemzetőrség szervezésének jelentőségét, s kizonyítja azt, kogy a katonaállításnak ezt a rendszerét a konvédtokorzás helyett alkalmazták, amelynek újra indításával nem akarta a kormányzat a császári adminisztrációval szemben már amúgy is megromlott viszonyt tovább mérgesíteni.

22 Bár szeptember 13-án Battkyány a szolnoki nemzetőrtákort is Veszprémke rendelte, a Görgei Artúr parancsnoksága alatti tákor önkéntes nemzetőrei mégsem vettek részt a pákozdi csatákan, mint aho gy maga Görgei sem vett részt az azt megelőző sukorói haditanácson, bár a nevével jelzett pad a sukorói templomkan továkkra is makacsul táplálja a legendát. Görgeinek — kár szeptemker 3-tól Szolnokon tartózkodik — szeptemker közepéig egyszerűen nincs tábora, mindössze 242 szegedi önkéntes érkezett. Görgei szeptemker 15én jelenti a miniszterelnöknek, kogy az indulási parancsnak nem tud elcg et tenni, s véleménye szerint erre csak a hónap végére lehet számítani. Jellasics előrenyomulása azonkan olyan kelyzetet teremtett, amelyken minden fegyveresre szükség volt, így szeptemker 23án Batthyány ,ja legkomolyabb felelőség terhe mellett" utasította Görgeit, hogy a szolnoki tákor minden karcképes emberével siessen vasúton Pestre. Másnap az 1000 főnyi nemzetőrtábor Pestre érkezett. Szeptemker 17-én ugyanis Szolnokra indították az 500 főnyi jászkun önkéntes alakulatot, majd nékány nap múlva 600 kevesi is érkezett. Erkezésükken vi-