„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek
csatlakoztak. Ezen nem csatlakozhatás mindazáltal az ellenségnek nagyokk kárára szolgált, mint talán a tákorkan hasznot tehettünk volna, mert utunkban vezetőink által a ellenségnek vinni szándok lott 14 szekér kenyere fogatott el, Keresztesen kétszáz s néhány mérő zak tartóztatott vissza, a nép faszállításról, fuvarozásról letdtatott, melyeknek kiszolgáltatására a Fejér megyei tisztviselők a népet statáriummali fenyegetés alatt kényszerítették. De leginkákk említést érdemel a következő eset: Tegnap, vagyis szept. 29-kén Magyaralmásról Zámolyka mintegy 11 órakor megérkezvén, minthogy arról értesítettünk, hogy a két tákor a szomszéd pátkai kelyscgnél szemközt áll, s álgyúlövések is hallatszottak, azért Kisfaludy Móric százados, Gerzsó János főhadnaggyal az urasági háznál talált két paripán vizsgálódás végett tüstént kimentek, s éppen akkor érkeztek a pátkai kídkoz, midőn az ellenség mintegy százhúsz, vagy a lakosok állítása szerint százötven hadi szerekkel megrakott szekereit, kihetleg Csákvár felé elszállítani szándékozott; Kisfaludy Móric százados tékát föntírt főhadnagyával és útmutatás végett szinte lóháton velők ment egy zámolyi lakossal a szekerekkez ugrottak, mivel azonkan minden két szekéren egy-egy fegyveres katona volt, Gerzsó János főhadnagyot az őrseregnek tüsténti odahívása végett visszaküldőtte, maga pedig a minden fegyver nélkül jelen volt zámolyi lovassal a szekereket megtámadta, s egy azon lévő illírt erősen meg is sekesített, kat rá tett lövés után azonkan minden sértés nélkül viszszalovagolt a faluka, egyedül az általa megsekesítettnek leejtett kádog csutoráját hozhatván el magával. Ezen megtámadásnak azonkan azon következése lett, kogy a szekereket visszafordították, s egy fölkorítva, ott maradott. Kisfaludy százados a faluka érkezvén, már akkor a századok Vigyázó Ferenc zászlóaljparancsnokkal indulókan voltak, s Vigyázó két századdal a szőlőkegyeknek, Kisfaludy pedig egy századdal és a kelykeli, vasvillákkal fölfegyverzett néppel az erdőszélen a kely színére vonult; mire azonkan odaérkeztünk, a pátkai lakosok a földőlt szekerén volt gyutacsos töltvényekkől annyira ellátták magukat, hogy csak hat láda töltvényt kaphattunk meg, melyet szekerünkre fölraktunk, s vissza szállásunkra ku ldöttük. Vi gyázó parancsnok úr a vezetése alatt lévő két századot a szőlőhegy alatt fölállította, Kisfaludy pedig századával a faluka kevonult; mivel azonkan az ellenség onnan tüstént kiment, s egy serege mindjárt a falun túl a kegyen tákorozott, ott, legnagyokk részken csak dárdával ellátott századjával továkkra, az éjnek kekövetkezése miatt is nem időzketvén, visszavonult, s azon hadi szekeret — lovakat nem kaphatván — emkereivel szinte szállásunkra elvonatta. Másd? nyereség egy jeles térkép (Strassenkarte der österreichischen Monarchie), mely szinte Vigyázó parancsnok úr kezén van. Ezen térképre hihető igen nagy szüksége volna Jellasics uramnak, mert a falut annak kiadására fölgyújtás fenyegetése alatt akarták kényszeríteni, de az azt meg tai áló gyermek tüstént a földbe elrejtette, érte küldött nemzetőreinknek pedig általadta. Fejér megyének lakosai is készen állanak a tömeges fölkelésre, csak szólíttassanak föl, legnagyokk készséggel kiáltanak, várják minden pillanatkan a parancsolatot; azoknak megcáfolására tehát, \i\z a nemzetőrséget haszonvehetetlennek tartják bizonyságul szolgál nemcsak a föntekki eset, hanem leginkákk a népnek a fölkelésrei készsége, s öntapasztalásomkól mondhatom, hogy a nép szakadság át félti, s azért meghalni is kész; aminthogy midőn a zalai nemzetőrség visszarendeltetett, oly formán is nyilatkoztak, kogy talán azért nem kocsátják az ellenségre, mert a rokotot az urak visszaállítani szándékoznak.
