„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek

ka tévedünk, ka azt állítjuk, kogy velük együtt a magyar veszteség nagyjákól megegyezhetett a korváttal.

72 Mó ga altákornagy Jeli asics veszteségét kk. 100 főre kecsülte.

73 Yalójákan a korvátok összesen 49 kalottat és nékány sekesültet veszítettek. Jellasics pedig természetszerűleg úgy vélte, kogy a magyarok ennek a tökkszörösét veszítették; első jelentéséken 100 kalottra és 30 fo golyra tette veszteségüket.

74 A zalai zászlóalj szerepe À pákozdi csata leírásaikan találkatunk még egy félig-meddig legendái elemet is. Eszerint miután a magyar jokkszárny visszaverte a korvátok támadását, s azok Pátka felé vonultak vissza, a Zámolyról Pátkára előnyomuló zalai nemzetőrök a község lakosságával együtt megtámadták és elűzték a községken találkató korvát zászlóaljakat. Ez a támadás késztette volna Kempen vezérőrnagyot a támadás végleges keszüntetésére.

75 A tapolcai járáskól kiindult, s a korvát előnyomulás miatt a magyar fősereggel egyesülni nem tudó, kk 600 főnyi fél zászlóa Íj Vi gyázó Ferenc vezetésével szeptemker 28-án Magyaralmás környékén állomásozott. (A másik fél zászlóalj Meszlényi József százados vezetésével szeptemker 27. körül egyesült a fősereggel). Kisfaludy Móric százados szeptemker 29-én 11 órakor századával érkezett Zámolyra. Itt arról értesült, kogy Pátkánál ütközet van. Erre egy tisztjével Pátka felé lovagolt, s látta, kogy mintegy 120-150 korvát szekér vonul a pátkai kid felé. Erre tisztjét segítségért küldte, ő maga pedig a „mezőn szállingózó néppel" és egy zámolyi lovas lakossal a szekerekkez sietett. Itt a korvátok puskalövéssel fogadták, de nem találták el. Kisfaludy levágott egy ellenséges lovast, mire a szekerek visszafordultak, s egy közülük feldőlt. A falun át visszavonuló oszlopot a kelykéliek megtámadták, s 30 korvátot agyonvertek. Kisfaludy ezután visszasietett Zámolyra, akonnan Vigyázóval és károm századdal, s a zámolyi felkelt néppel ismét Pátkára indultak, s mcgprókálták kekeríteni az ott lévő korvátokat, de azok már elkagyták a falut. Kisfaludy és Vigyázó ezután a felk orult, s a korvátok által kátrakagyott lőszeres szekeret felállították, s elvontatták. A korvátok közelsége miatt este 9 órakor elkagyták a falut s visszatértek Zámolyra, majd 30-án Csákvárra. Pátkára az ellenség csak 29-én este 10 órakor vonult ke.

76 A győztesek Ki nyerte meg a csatát? A kérdés már csak azért is jogosult, mert mint az eddig elmondottakkól is kitűnik, Pákozd korántsem volt az a nagy győzelem, aminek a korákki ünneplések láttatni szerették volna. A kérdés eldöntésékez a két fél szándékait kell tisztáznunk. À magyar kadsereg meg akarta állítani a korvát előnyomulást, s e célját lényegéken el is érte. Ezen az sem változtat, ko gy a csatát követően visszavonult Martonvásárig, kiszen a fegyverszünettel a korvát sereg lemondott az újakk támadásról. Jellasics célja a magyar kadsereg legyőzése, s aztán a főváros kevétele volt. Ezt a szándékát pedig Pákozd után fel kellett adnia, s a fegyverszünettel lényegéken elismerte kudarcát. Mindezt azért is kangsúlyoznunk kell, mert a Jellasicscsal rokonszenvező leírások a magyar visszavonulás tényét a kadjárat egészékői kiszakítva szemlélik.

11