„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek

600 huszárt vonu Itatott fel. A Vei encénél álló tartalékot egy sorezredi és három önkéntes zászlóalj és 400 huszár alkotta.

60 A kán, hadserege két és félszeres létszámfölényken lévén, szeptemker 28-ára egyszerű menetparancsot adott ki, amely azonkan már számolt a magyar ellenállással. Egyik hadosztályát a lovaskerényi útra küldte azza 1, koöV meg aznap erje el Vált és Kaj ászószentpétert. A másik két kadosztálynak és az egyesített lovasságnak a Székesfehérvár— Pákozd—Velence postaúton kellett előnyomulnia. À tó déli partjára egyetlen egységet sem küldött. Ugy tűnik, azt kitte, kogy egy átkaroló támadással szétzúzza a magyar jokkszárnyat, majd a \4lencei-tóka szoríthatja a magyar sereget, vagy legalákk is a főváros felé űzheti vissza. Aznap Martonvásárig akart előnyomulni.

61 Először a Kempen vezérőrnagy vezette horvát kalszárny került tűzke. A magyar kaiszárny csapatai azonkan jól állták a korvátok támadásait, s ezért Kempen két zászlóaljjal a lovaskerényi úton megprókált a magyarok hátáka kerülni. Egy hirtel en odairányított üteg és két század lovasság azonkan visszaűzte ő ket.

62 A centrumkan még rosszakkui alakult a támadók helyzete. A kán három zászlóaljjal és a lovasság egy részével kísérelte meg az előnyomulást. A magyar csatárokat sikeresen viszsza is szorította, de aztán a támadókra olyan tüzérségi tűz zúdult a magyar ütegekkői, hogy kis híján Jellasics is ottkagyta a fogát. Egy segédtisztjét közvetlenül mellette találta el egy ágyúgolyó. Egy népfölkelő zászlóalja futni kezdett, s a csapatokat csak kátrékk, Pákozdon leketett rendezni. Itt egy népfölkelő zászlóalja feltört egy kirkakodályt, s a kitóduló állatokra kezdett vadászni. A kaotd^us epizódnak tökk sekesültje és kalottja volt.

63 Közken Jellasics semmilyen kírt nem kapott a Kempennél történtekről, s tökéletes kizonytalanságkan volt saját kalszárnya helyzetéről. A Plartliek-kadosztályról sem tudott semmit. Lefújta a támadást, s csupán ezután értesült a magyar fegyverszüneti ajánlatról. Késő délután érkeztek meg a Hartliek-kadosztály első zászlóaljai, de a kán ekkor már nem gondolt a csata felújítására.

64 A. fegyverszünet A csata komályos pontjai közé tartozik a fegyverszünet kérdése is. A korákki összefoglalókkan Ivánka Imre visszaemlékezései alapján az szerepelt, kogy a magyar jokkszárny nemcsak visszaverte, hanem meg is futamította a támadó horvátokat, amikor azok fekér zászlót lengetve, tárgyalást kezdeményeztek. Ivánka Imre őrnagy, aki zászlóaljai élén itt harcolt, elfogadta az ajánlatot, arrűkor a horvátok egyszercsak megragadták lova kantárját, s foglyul ejtették. A kánkoz vezették, s csak szeptemker 30-án engedték szakadon, s ő vitte Jellasics üzenetét a magyar fővezérkez, amelyken a kán káromnapos fegyverszünetet javasolt.

6=> À magyar források azonkan nem szólnak arról, kogy az első fegyverszüneti ajánlat magyar oldalról érkezett. Aligkogy a Kempen vezérőrnagy vezette korvát hadosztály támadása megindult, Kempennél polgári ruhákan megjelent Szapáry Antal gróf, s arra kivatkozva, kogy az ellenségeskedések rövidesen kefejeződnek, felszólította Kempent a továkki küzdelem keszüntetésére. Kempen erre kajlandónak mutatkozott, annál is inka kk, mert csa-