„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek
szerint Móga minden zászlóaljtól megkívott egy törzstisztet és egy századost. 20 Ha ez a feljegyzés megkízkató, a gyalogság 18 egysége részéről 36 tiszt jelenléte valószínűsítkető. Nyilván ott volt Kosztolányi Móric őrnagy, a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség négy zászlóaljának parancsnoka is. Ivánka Imréről, a dunáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség négy zászlóaljának parancsnokáról tudjuk, kogy csak a kaditanács második felére ért oda. 21 A lovasságnál egy osztály (két század) volt egyenértékű egy gyalogzászlóaljjal. A 13 lovasszázad esetéken ez 13 tisztet jelentene. A tüzérség részéről valószínűleg csak az ütegparancsnokok kaptak megkívást. Ez összesen 7 fő leketett. A kaditanács teljes létszáma tékát 78 fő leketett. 22 Milyenek voltak a kaditanácson kelüli erőviszonyok? Az események ismeretéken valószínűsítkető, kogy a cs. kir. alakulatok tisztjei (5 zászlóaj, 13 lovasszáza d, 2 üteg), a szarnyparancsnokok és segédtisztjeik, Móga, Kiss Ernő, Bukna és Asserman Battkyányt támogatkatták. Miután a konvédtisztek tekintélyes része is volt cs. kir. tiszt volt, egy részük szintén inkább a miniszterelnök pártját fogkatta. Azaz, az erőviszonyok legalákkis kiegyenlítettek voltak. Eigyelemke véve azonkan azt a tényt, kogy a Battkyányt támogatók voltak a magasakk rangú, korkan és rangkan idősekk, tékát nagyokk tekintéllyel kiró tisztek, a miniszterelnök joggal számítkatott arra, kogy a kaditanács (pontosakkan: tiszti gyűlés) igazolni fogja jóslatát a sereg kangulatáról és a katározat kikirdetésének káros következményeiről. Battkyány kaditörvényszéki vallomása szerint a gyűlés azzal kezdődött, kogy felolvasta a Lamkerg kinevezését tudató manifesztumot, majd az országgyűlés katározatát. Ezután olyannak találta a tisztikar kangulatát, akogy azt a kiztosoknak előre elmondta. 23 A drávai kadtest utólagos kadműveleti naplója szerint Battkyány feltette a kérdést: „Őfelsége a császár 1848. szept. 25-én nyilatkozatot adott ki, amely az egész magyar reguláris és konvédsereget gróf Lamkerg altákornagy királyi kiztos parancsnoksága alá kelyezi, s amelyet egyetlen magyar miniszter sem ellenjegyzett". Ezért a kadtest valamennyi, az alkotmányra felesküdött tisztje nydatkozzon, „ezt a manifesztumot hitelesnek, s gróf Lamkerg altábornagyot főparancsnokának elismeri-e, vagy sem?" 24 Perczel Miklós, Ludvigk János és Asserman Ferenc visszaemlékezése szerint a gyűlést nem Battkyány nyitotta meg, kanem a kiztosok. Ludvigk szerint Battkyány szerepe csupán annyi volt, kogy kemutatta őket, mint az országgyűlés kiztosait. Ezek után Ludvigk olvasta fel az országgyűlési katározatot, s kijelentette: „az ország vitéz kadseregétől megvárja, kogy ne mutassa merre visz az út Pestre, kanem merre vezet az út Zágrákka". À kiztosok csak akkor fogják a tákort elkagyni, amikor jelentketik, „kogy a hadsereg az ország képviselőinek végzését hazafiúi engedelmességgel és hősies lelkesedéssel végrekajtotta". Repetzky Ferenc ekk ez még kozzátette: „örökös szennyfolt volna az a nemzetre és kadseregére, ha még egy talpalatnyi földet az ellenségnek átengednénk". 2 ^ Az országgyűlési katározat felöl vasasa alatt Battkyány úgy összeveszett Bernátk Józseffel, kogy kikívta párkajra is. Battkyány vallomása szerint erre azért került sor, mert Bernátk és az „effajta emkerek" rákeszélőképességük révén a kadseregken szempillantás alatt ártalmas következményeket okozkattak, s csak dyen rendszakálly al voltak kallgatásra kényszerítketők. 26 Perczel Miklós visszaemlékezése szerint a kiztosok felszólították Mógát, állítsa meg Jel-
