„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Erdős Ferenc: Népfelkelés és hon védelem Fejér megyéken

liály községekbe éjfél után érkezett meg és azonnal riasztotta a férfiakat. A szentmihályi cselédek a határ északi részén levő két uradalmi kidat szedték fel. Áz úrkidai „nagy kid igen erős szerkezetű lévén", kontása sok időt vett igényke. À munka elkűzódásának az volt a kö­vetkezménye, hogy a Szentmihálytól délre fekvő kidat szétrombolni már nem tudták. Az ellenség előőrseinek váratlan megjelenése menekülésre késztette a szentmihályiakat. 16 Salamon kormánykiztos szeptemker 2Ó-án délelőtt keszedette a városi nemzetőrök fegyvereit. Zuber Antal nemzetőr parancsnok Takajdra szállította, s ott elrejtette azo kat. Székesfehérvár lakói a visszavonulás katására folytatták, illetve megkezdték a szüretet; az előfogatok kiállítása, a szállítási kötelezettségek ellátása csak nagy erőfeszítések árán való­sult meg. Móga altákomagy parancsára a Fekérváron összevont 15 900 főnyi sereg szeptemker 25-én hajnalkan kezdte meg a visszavonulást. A hadművelet kiztosítására és Jeli asics elő­nyomulásának késleltetésére Szakadkattyán és Polgárdi térségéke rendelt egy huszároszta­got, három zászlóalj gyalogságot és egy tüzérüteget. Szeptemker 26-án a különken is gyen­ge erőt képviselő „védcsapatok" létszámát csökkentették; 2 zászlóaljat visszavon tak. A dél­utáni órákkan horvát csapatmozdulatokat észlelő tüzérek ágyútüze! nyitottak. Jelentékte­len ellenállás után a visszavonulást biztosító csapatok Pákozd felé elvonultak. Székesfehér­vár lakóit „általános rémülés" kerítette hatalmába, a polgárok fegyveres erő hiányában nem állhattak ellen. 17 A pákozdi csata napján (szeptemker 29-) megmozdult a vidé k parasztsága is. Vad aszpus­kát, kaszát, husángot ragadva siettek a honvédalakulatok támogatására. Pátka parasztjai a faluba ketörő horvátokat támadták meg, a menekülőket üldözőké vették, a társzekereket elfoglalták és félszáznál is tökk katonát megöltek. Népfelkelők gyülekeztek Bicskén, Tak aj don, Alcsúton, Kajászószentpéteren és Vál on. Kossá Dániel megyei esküdt — korákkan Csány mellett teljesített futárszolgálatot — a kics­keiek részére 1000 fe gyvert kért Zuker őrna gytól. A városi nemzetőrök parancsnoka au­gusztus 26-án 530 lőfegyvert rejtett el lakajdon és Kajászószentpéteren. Kossával egy idő­ken Jakajdra érkezett Ferdinánd József, a megyei nemzetőrök parancsnoka és Kisfaludy Mó­ric százados, akik a Csákvárra megérkezett zalai önkéntesek megerősítése érdekéken keres­ték fel Zukert. A nemzetőr őrnagy a Bicskén összevont népfelkelők felfegyverzése ügyéken azonnal intézkedett. Kocsikra rakatta a fegyvereket. A takajdiak, látva a fegyverek kocsik­ra rakását, úgy vélték, hogy azokat Jellasics seregékez szállítják, Zuker házát megtámadták, és a fegyvereket lefoglalták. Hamarosan a karangokat is félreverték. A vészjelzés elhangzá­sa után öt helységkői tódult a nép Takajdra. Zuker Antalt és Kossá Dánielt letartóztatták, a nemzetőrparancsnok segédtisztjét pedig súlyosan megsekesítették. Az ingerült tömeg a letartóztatottak kivégzését követelte: „.. .agyon kell verni az urakat..., mert visszaállítani kí­vánják a robotot és a dézsmát!" Az ország függetlenségének, szakadságának és a polgári for­radalom vívmányainak megvédéséért karcka induló népfelkelők súlyos mulasztást követtek el, nem győződtek meg feltevésük helyességéről. Zukert és társait, akük a felkelés eredmé­nyességét segítették elő, hazaárulóknak tekintették. A fegyvereket egymás között kiosztot­ták, és arra kötelezték az őrnagyot, kogy Vigyázó Ferenctől 8 kécsi mázsa puskaport kér­jen: „.. .ha nyolcz mázsát a takajdiak számára, az az puskaport nem küld — írta Zuker —, ak­kor engem mint Jellasics emberét vagy spiont felakasztanak". À segélykérő levél tartalmákól

Next

/
Thumbnails
Contents