Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

alj tisztikarának megtelepedéséből háramolnak a városra. Székesfehérvár nem is csalódott számításában, anyagi és erkölcsi előnye csakugyan megvolt a laktanya építésének. A dicsőségen kívül nagy csapás is sújtott reánk, amelynek mérhetetlen anyagi kárait még sok év után is érezzük. 1884-ben mutatkozott a Szőlőhegyen a filoxéra, amely csakhamar mindenfelé elterjedt, és megkezdette veszedelmes pusztítását. Hiába volt ellene a védekezés, a Szőlőhegy bizony nálunk is olyan kopár lett, mint az országban mindenütt. Híres bortermelő vidék voltunk, a szőlő is sok anyagi hasznot hajtott népünknek. Kulturális, társadalmi és hazafias céloktól ebben a korban sem vonta meg áldozatkészségét a város: 1882-ben Vetter Antal szabadsághős szobrára 100 forintot,

47 1883-ban a győri árvízkárosultaknak 500 forintot,

48 1884-ben Kotaczyse galíciai városnak, hol tűz dühöngött, 50 forintot,

49 ugyanakkor Sobor község égettjeinek 20 forintot

50 szavazott meg a közgyűlés. "1 Q Q C A ciszterciták templomában (és a felsővárosi plébánián is) a JLOO\J 18. század eleje óta német nyelvű volt az istentisztelet. A város német polgársága II. József császártól kapta, mint hitközség, a mai cisztercita templomot. A polgárosodási folyamat lassan tudott a régi hagyományok és szokások talaján gyökeret verni. Emlékezhetünk nagyon sokan arra az időre, midőn a feltámadási körmenetek alkalmával a hívők egy része magyar, a másik része pedig német nyelven énekelte az Alleluját. Majd mindig gyérebb lett a német szó, utóbb teljesen megszűnt, és 1885-ben maga a hatóság intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról. 1885. november 10-én Alaghy Dezső, Gebhardt Ignác, Havranek Antal és Námessy Ferenc indítványozták a közgyűlésen, hogy a város mint patrónus forduljon intézkedésért ebben az ügyben a megyéspüspökhöz. „Ezen hazafias indítvány a bizottsági testület jelen lévő tagjainál általános lelkesedést szült, s egytől egyig teljes készséggel járultak a határozat kimondásához" - állapírja meg a jegyzőkönyv.

51 *j QQ/ 1886-ban nyílt meg Székesfehérvár harmadik óvodája, a felJLÜÜU sővárosi, amelyet - a Belvárosban és a Palotai városrészen már a hatvanas évek vége óta fennálló intézetekhez hasonlóan - szintén a társadalom és közadakozás létesített.