Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

magyar Alföldön folyvást magyar tanulmányozások közben eltöltött nyár két havát szerény erkölcsei, példás szorgalma s tudományos társalkodásának becse által feledhetetlenné tette." Debrecen után a székesfehérvári főgimnáziumhoz juttatta be Budenzet Hunfalvy Pál. Rezutsek Antal'zirci apát készséggel engedett az ajánlatnak, mert világi tanárra volt szüksége főgimnáziumunkban. Budenz két évig tanított Székesfehérváron. 1858-ban a harmadik osztály diákjait oktatta német és görög, az első osztály tanulóit pedig német nyelvre. A következő év alatt már a hetedik osztályban is előadta a görög, és nyolcadikban a német nyelvet. Az iskolai elfoglaltság teendői között megtanult nálunk finnül, egyúttal igen sok önálló dolgozatot küldött a szaklapoknak. Nálunk írta A görög akcentus elnevezései s azok magyarosításairól, A /elejű szók magyar szókhoz való viszonyulásáról, Adalék a magyar számnevek megfejtéséhez, A szanszkrit igeidők a magyarra viszonyítva, A magyar -talán -telén képzőről, A magyar meg és rokonsága című tanulmányait, és fordította törökből magyar nyelvre Szulejmán naplóját az 1529-i bécsi hadjáratról. Az első tanév vakációját erdélyi utazásra fordította Budenz, és az utazás eredménye a székely beszédről szóló tanulmány volt. O mutatta ki először azt a különbséget, mely a keleti és a nyugati székely nyelvjárás között konstatálható. Budenz a két évi tanárság alatt nagyon jól érezte magát városunkban. Sok jó barátja és ismerőse volt, akik gondoskodtak szórakoztatásáról a tudományos foglalkozás után megmaradt üres órákban. Útja tőlünk már a dicsőség felé vitt, de ennek alapjait nálunk rakta le. 1861ben az Akadémia könyvtárnoka, 1868-ban egyetemi docens, 1872-ben pedig az urál-altaji összehasonlító nyelvészetnek rendes tanára lett a pesti egyetemen, s itt dolgozott haláláig, 1892. április 15-ig. Megemlítjük még, hogy 1884-ben, Budenz 25 éves nyelvészeti működésének ünnepén tanítványai könyvet adtak ki. Ez a Budenz Album. A könyvben székesfehérvári szerzőktől is találunk dolgozatokat, így Balassa JózseAŐl A magyar nyelv hangja, dr. Halász Ignáctól A lapp nyelvjárások, Hahn AdolAól Gyarmathi nyelvmestere, Zolnai Gyulától Bennünket, benneteket, dr. Halász Ignáctól Lapp népdalok című tanulmányok teszik érdekessé az emlékalbumot. "1 QCTQ 1859. március 19-én aranymise volt városunkban, Farkas -LÜ^Jy Ferenc nagyprépost, a Ferenc József Nőnevelő Intézet alapítója jutott áldozópapságának félszázados jubileumához. Történeti értéke van ennek az eseménynek, mert az intézet gyűjteménye most is őrzi az albumot, amellyel Székesfehérvár egész közönsége, az összes tanintézet ifjúsága, a különböző hivatalok és testületek tagjai névaláírással üdvözölték a jubilánst. Az egyenként kiszedhető papírlapok kétezernél több