Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
"1 Q Q /1 1884-ben új főispánt kapott Székesfehérvár és Fejér megye, JLOO JL gróf Cziráky Béla személyében. Ezt a díszes állást 1891-ig töltötte be, és önzetlen gondolkodású, minden munkát megbecsülő, pártérdek által sohasem irányított, élesen és helyes ítélettel látó főnöke volt a közigazgatásnak. A polgári elem erőképességét, a municipiális szervezetben a magyar szellemet, a közművelődés, az ipar és a kereskedelem kialakítását, a társadalmi élet fejlesztését vaserővel, törhetetlen kitartással mozdította elő városunkban. Nem volt rideg főnök, sőt inkább szeretettel, nyájassággal ölelte magához a tisztikart, meghallgatta minden lakosnak ügyes-bajos dolgait, és szeretettel segített mindenkin, ha módjában állott. A politikai küzdelmek ellenkező véleménye sem tudta megváltoztatni becsülését azok iránt, kik a város, a vármegye ügyeit vele ellentétes irányban, ellenkező pártállással kívánták előmozdítani. Szerette a város társadalmát, szerette a zenét, a művészetet, a színészeknek pedig miként látni fogjuk - igazi lelkes pártolója volt. 1891-ben a közös külügyminisztérium osztályfőnöke lett, és távozásakor így vett búcsút Székesfehérvár közönségétől: „Mint eddig, úgy ezentúl is a felejthetetlen város érdekeinek, habár távol álló, de tehetség szerinti szerény előmozdítója kívánok maradni!" És ezt az ígéretét híven teljesíté haláláig. 1884-ben jelölték meg a Széchenyi utcában az ázsiai magyar szülőházát a következő feliratú táblával: „Itt született Horvát István tudós, nyelvünk és történelmünk előharcosa, a magyar közművelődés buzgó terjesztője, a hazafiság apostola. Születése százados évfordulóján Székesfehérvár közönsége 1884. május 3." A történelmi hűség kedvéért megemlítjük, hogy a régóta tervezett szép gondolatot Say Rudolf'vetette föl a városi közgyűlésen 1880. április 12-én, majd az egész társadalom sietett a szép eszme szolgálatába, amely testet öltvén, országos ünnep keretében volt a leleplezés. Pauer János püspök, Horvát Istvánnak egykori tanítványa állott a bizottság élén, és ő is nyitotta meg szép szavakkal az ünnepet. A díszbeszéd Vass Bertalan hangjával szólt, gyönyörű szavakkal, mélyreszántó tudással adózván az ázsiai magyar emlékének. A gyönyörű beszéd és az Akadémia kiadásában megjelent életrajz, amelyről már szólottunk, Vass Bertalan legszebb alkotásai közé tartoznak. Az ünnepen, amelynek részletes leírása a főgimnázium értesítőjében 44 jelent meg, Komócsy József szavalta ódáját,
