Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - IV. A polgári provizórium 1865-1866

Zsömböry Ede ekkor ismét főbíró, naponként bejárta a főorvossal a kolerás házakat, a nagy nyomor folytán pedig arról intézkedett, hogy a szegény nép a város pénzén húst kapjon.

14 Az egészségügyi szakosztály (helyesebben a járvány bizottság) a közgyűlés előtt bepanaszolta dr. Schiller Jánost, aki „jóllehet a szakosztály a kolera tartama alatt két városi negyedben a kolerabetegek orvosi gondjainak reá bízásával megtisztelte őt, mégis a járvány terjedését gátló intézkedés ellen a népet izgatja, azért ezen szakosztály a tekintélyét sértő és intézkedései kivitelét gátló eljárását megfenyíttetni kéri." A porosz háborúban (königrätzi ütközet) Székesfehérvárnak sok fia vett részt, a lakosság nemes érzéssel ápolta a hozzánk szállított sebesült katonákat. Ez olvasható a jegyzőkönyvben:

15 „Az emberbaráti kötelességének érzetében mindenkor nemes áldozatra kész városi közönség valamint egyéb, úgy ez alkalommal sem mulasztja el, hogy ebbeli kötelességét teljesíteni ne akarja." A betegápolás nagyarányú volt, a város húsz sebesültet ingyen látott el kórházában, a lakók közül pedig többen vállalkoztak arra, hogy sebesült katonák után 40 krajcárt fizetnek a városi pénztárba; sőt az is megtörtént, hogy emberbaráti érzésből a sebesült katonát saját lakásukba vitték, ott gondozták, míg föl nem épült. A nyomor és szegénység nagy volt a nép között, mégis szép pénzadomány gyűlt össze, a tépés pedig, amelynek előállításával minden asszony, minden lány foglalkozott, sok kocsira való lett. Városunk humanizmusa megérdemelte a köszönő szót,

16 mely a tárnokmester levelében a további adakozást a háború végén beszüntette. 1866-ban restaurálták Farkas Imre püspök és Limbek János kanonok hagyatékából a székesegyházat, 25 ezer forint költséggel. A templomot Simor János, ekkor győri püspök szentelte föl. Elismerőleg kell szólnunk a káptalanról is, mert ennek „áldozatkészségéből a városi hatóság, mint kegyúrnak ama kötelmei is, melyek a székesegyház külső fenntartását parancsolják, a néhány ezerekbe került ablakok megcsináltatásával fedeztetvén, a házipénztárt nem terhelték." A kijavítás alkalmából jelent meg Pauer János Emlékképek című füzete, amelyben a templom régi történetéről sok érdekes adat olvasható.